Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KOMÁROM - ÉSZAK-KOMÁROM, KOMÁROM (Képzőművészek, írók, költők)

ÉSZAK-KOMÁROM, KOMÁROM BEÖTHY LÁSZLÓ: (Komárom, 1826. máj. 1. - Pest, 1857. máj. 20.) író, humorista, ügyvéd Iskoláit a komáromi református kollégiumban kezdte, majd Pozsonyban, Pápán és Kecskeméten fejezte be. Jókai Mór barátja volt. A kecskeméti jogi akadémia elvégzése után 1847-ben visszatért Komáromba. Főhadnagyként szolgált Klapka seregében egészen a kapitulációig ezért kapta meg a komáromi menlevelet. Komárom ostromának közepette írta meg Ostromállapot című humoreszkjét, amelyet a Komáromi Lapok 1849. augusztus 11-én közölt. Világos után előbb a színpad, majd az irodalom felé fordult. Rövid színészi próbálkozás után visszatért Komáromba. Ekkor írta meg a Miss Fanny c. elbeszélését (1850). Komáromban jelentette meg a Romemlékek című gyűjteményes kötetét 1851-ben, Az ördög naplója című önéletrajzi írását és Puncs című elbeszélésgyűjteményét (1853-1855). Életének utolsó öt évét Pesten töltötte. Első humoreszkje 1845-ben jelent meg a Pesti Divatlapban, attól kezdve közölték írásait a lapok, folyóiratok. Különösen sokat publikált a Hölgyfutár, a Szépirodalmi Lapok, a Délibáb és a Nővilág hasábjain. Főbb művei: Hajnalka. Kecskemét, 1846. - Lacikonyha. Pest, 1855. - Beszélyek. Pest, 1855. - Beöthy László, mint pesti arszlán. Pest, 1856 - Aki vesz, annak lesz. (Humorisztikus naptár 1857-re.) Pest, 1857. - A puszták fia. Pest, 1857. - Válogatott művei. (Kiadta: Beöthy Zsolt) Pest, 1859. - Menyasszony 1881. - Özvegy és proletár (Vígjáték) Pest, 1856. BEÖTHY Zsigmond (Komárom, 1819. febr. 17. - Komárom, 1886. jan. 2.) író, költő, történész, jogi szakíró Iskoláit a komáromi református kollégiumban kezdte. Jogot tanult Pozsonyban, majd Pesten. 1840-ben Komárom vármegye aljegyzőjévé, később szolgabírójává választották. Az első felelős kormány megalakulásakor, 1848-ban a Közoktatási Minisztérium magasrangú közhivatalnokává nevezte ki Eötvös József. Az ötvenes években Komáromban volt ügyvéd. 1861-től nyugdíjazásáig Pesten élt, magas bírói tisztségeket látott el. A lapok rendszeresen közölték verseit, elbeszéléseit, cikkeit. Költeményeiben a reformkor eszméit szólaltatta meg Szülővárosáról, melyet Emléklapok Komárom történetéből című tanulmányában emlékezett meg és öccse, Beöthy László: Romemlékek (Komárom, 1851.) c. kötetében tette közzé. Úttörő jellegű munkái: ifjúsági művei, valamint az első magyar nyelvű jogtudományi mű (Elemi magyar közjog. Pest, 1846.). Művei: Koszorú. Pozsony, 1837. - Beszélytár gyermekek számára. Pozsony, 1839-1842. - Jurista és a kisleány. 1839. - Kóbor Istók. Pozsony, 1840. - Követválasztás. Pápa, 1844. - Összes költeményei. Pest, 1851. Beszélyei. Pest, 1855. - Újabb költeményei. Bp. 1880. BEÖTHY Zsolt (Buda, 1848. szept. 4. - Budapest, 1922. ápr. 18.) Író, irodalomtörténész, esztéta, tanár, az MTA tagja Komáromot vallotta szülőföldjének. Gyermekkorát itt töltötte, a komáromi bencés gimnázium növendéke volt. Pesten jogot tanult. 1871-ben megszerezte ügyvédi oklevelét és a Pénzügyminisztériumban kapott állást. Ekkor már cikkek, kritikák, elbeszélések szerzőjeként ismerték. Tanári működését a pesti Gyár utcai reáliskolában kezdte. 1877-ben bölcsészetdoktori szigorlatot tett, majd az MTA tagjává választották. 1878-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára, 1882-ben az esztétikai tanszék tanára, 1890-től több cikluson át a bölcsészkar dékánja, majd 1915-16-ban rektora lett Tanár, szépíró, kritikus, irodalomtörténész és irodalomszervező volt. Számos tanári kézikönyvet is írt. 1876-ban a Kisfaludy Társaság tagja, 1879-től titkára, 1900-tól pedig elnöke volt. Nevéhez fűződik a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megalakulása, melynek 1911-től 1919-ig elnöke volt. 233