Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - KOCS

KOCS 1780-ban fejezte be a retorikai iskolát. Szentlőrincen, Szentandráson, Nagygeresden tanítóskodott. Szentantalfán, Nagyalásonyban, Kemeneshőgyészen lelkész volt. Művei: Örvendező versek. Sopron, 1796. - Örömre buzdító kegyes múzsa. Sopron, 1812. - Keresztény halotti énekeskönyv. Sopron, 1815. - Halotti és ünnepi beszédek. (?) CSERGŐ (Kocsi) János (Kocs ?-Debrecen, 1711.) Hittudós, ref. püspök Debrecenben és külföldi akadémiákon tanult. Hazatérve Szatmárban és Debrecenben tevékenykedett. Hittudományi munkái, néhány verse és levele maradt fenn. KEMPF (Kemenes) József (Kocs, 1854. január 18. - Budapest, 1922. március 23.) Műfordító, tanár Iskoláit Tatán, a kegyesrendiek gimnáziumában és Győrött a bencéseknél végezte; ugyanott teológiát tanult. Budapesten 1881-ben tanári oklevelet nyert görögből és latinból. Budapesti gimnáziumokban tanított. Az ókori művészet és irodalom témakörében több tanulmánya jelent meg. Művei: Ciceró leveleiből. Pozsony, 1890. - Homeros Iliása ford. és magyarázó jegyzetek. Pozsony, 1893. Homeros Iliása az eredeti versmértékben. Bp. 1893. - Homeros Odysseája. Bp. 1893. - Euripides: Iphigenia Taurisban. Bp. 1895. - Croiset: A görög eposz története. Bp. 1898. (Ford.) KOCSI CSERGŐ Bálint (Kocs, 1647. augusztus - Hosszúpályi, 1698 után) Református prédikátor és tanár, emlékiratíró 1664-től 1670-ig a debreceni főiskolán tanult. 1670-ben a munkácsi iskola igazgatója. 1671-től Pápán iskolaigazgató. 1674-ben a pozsonyi judícium delegatum elé idézték, és a Wesselényi-féle összeesküvésben való állítólagos részvétele miatt gályarabságra ítélték 1676-ban, de Ruyter holland tengernagy több lelkésztársával együtt őt is kiszabadította. Svájcba ment, majd 1678-ban hazatért. Gályarabságának történetét megörökítő Narratio brevis de opressione libertatis...c. műve az OSZK kézirattárában található. Első kiadása: Utrecht, 1728. A szöveget Bod Péter fordította magyarra: Kősziklán épült ház ostroma. (Kiadta: Szilágyi Sándor) Pest, 1866. Irodalom: A gályarabok lelke. Szemelvények Kocsi Csergő Bálint "Narratió Brevis"-éből. 1676. Debrecen, 1936. Városi ny. 23. 1. - Klny. Az Igazság és az Elet 1935. évfolyamából Harsányi István: Új adatok Kocsi Csergő Bálint eredeti kéziratos munkája történetéhez. (Sárospataki L. 1917.) Körös Endre: Kocsi Csergő Bálint. Verses elbeszélés. Pápa, 1910. Főiskolai ny. 16.1. Makkai László: Galéria omnium sanctorum. A magyarországi gályarab prédikátorok emlékezete. Bp. 1976. Helikon-Európa. 164. 1., illusztr. Moldova György: Negyven prédikátor. (Történelmi regény.) Bp. 1973. Szépirod. K. 320.1. Récz Kálmán: Kocsi Csergő Bálint regényes életrajza (Debrecen, 1933.) 217