Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - KERÉKTELEKI

KERÉKTELEKI A második világháború harcai a község területéri 1945. március 26-án értek véget. 1950-ben Veszprém megyétől Komárom megyéhez csatolták. A Kerékteleki Béke Termelőszövetkezet 1978-ban csatlakozott az ászárihoz. Népessége 1960-ig kisebb megszakításokkal gyarapodott, ettől kezdve csökkent. Lakossága 1990-ben 733 fő volt, területe 2946 hektár. 1977. április l-jétől Bársonyos néven és székhellyel községi közös tanács alakult. 1984-től 1988-ig Kisbér vonzáskörzetéhez tartozott. NÉPRAJZ Földrajzi nevei a régi tulajdonosok, illetve a település részeit idézik. A Stekenich-ház barokk kisnemesi lakóház, a régi tulajdonos Stekenich János nevét őrzi, így a János-domb is. Tarcs (Kis-Tarcs, Ó-Tarcs) 1848 előtt Batthyány-uradalom - régebben önálló iskolával rendelkező puszta volt. Börcsháza (Felső- és Kis-Börcsháza), Nyeszkenye (a kisbéri méneshez tartozó puszta volt); Szolgagyőr (a hagyomány szerint Győrhöz tartozó erődítmény, Pesty szerint Mátyás király idejében vár állt itt.) A községben az 1830-as évektől napjainkig fennmaradt néhány háromosztatú deszkaoromzatú lakóház (Pl. Kossuth L. u. 13. /1839/). Szép íves-karéjos barokk oromfala van a Rakovszky-háznak. KATOLIKUS EGYHÁZ 1756-tól Bársonyos, 1779-ben Bakonyszombathely filiája volt. 1950-ben plébániai rangot kapott. A temetőkápolnát Stekenich János győri kanonok építtette. Jelenleg ez a község temploma. Anyakönyveit 1951-től vezetik. MŰEMLÉKEK Műemlék jellegű épülete az 1746-ban emelt római katolikus barokk kápolna. BIBLIOGRÁFIA A KERÉKTELEKI gyermekek játékszerei. A kerékteleki néprajzi szakkör munkája. Kerékteleki, 1963.20.1. - Gépirat. - MK. TURI RÓBERT: Adatok Kerékteleki néprajzához. Kerékteleki, 1964. 47.1. (ism. lapszám. - Gépirat. - MK. TURI RÓBERT: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse. (Határhasználat. A nyomás, forduló gazdálkodás.) Kerékteleki, 1964. 16. 1. - Gépirat. - MK. 195