Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - ESZTERGOM

ESZTERGOM ÚJLAKI (WAYAND) Géza (Esztergom, 1857. március 6. - Budapest, 1895. december 30.) Pap, író. Elemi és középiskoláinak egy részét, valamint a papneveldét Esztergomban végezte. Segédlelkész volt Dorogon és Komáromban, majd Budapestre a Terézvárosba került. Elsősorban egyházi cikkeket és értekezéseket írt. Érdemes megemlíteni pályadíjas munkáját, amelyben feldolgozta a hideglelős vagy lázkereszt mondáját. Művei: Intelem a fiatal szabadelvű katolikusokhoz. Esztergom, 1877. - Nagyböjti szentbeszédek. Komárom, 1882. - Rege a lázkeresztről. In: István bácsi Naptára, Esztergom 1872. Irodalom: Zelliger Alajos: Esztergom-vármegyei írók... koszorúja. Esztergom, 1888. 542. 1. VÁRADI ESZTER (Esztergom, 1953. -) író, könyvtáros. Születésétől Esztergomban él. Könyvtárosi diplomáját Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán szerezte. Első könyve 1990-ben jelent meg. Álnéven ír. Művei: Peter Eastborough: Tóbiás az angyallal. Esztergom, 1991. - Peter Eastborough: Boldogság életveszélyben. Bp. 1992. - Peter East: A sátán nevében. Bp. 1992. VÁROSI István (Esztergom, 1905. november 23. - Esztergom, 1978. december 17.) író, költő, teológiai tanár. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemre iratkozott be, ahol teológiai tanulmányokat folytatott. 1929. június 29-én szentelték pappá. Több éves szolgálat után Esztergomba került a Hittudományi Főiskolára, ahol a morális és szónoklattan tanára lett. 1942-ben az Érseki Tanítóképző Intézet Internátusának rektorává nevezték ki. Tanári és irodalmi, költői működésének színtere Esztergom volt. Verset és prózát egyaránt írt. Költeményei a Katolikus Szemlében, a Vigiliában, valamint az Új Emberben jelentek meg. A Magyar Kultúrában a morális rovatot vezette. Szerkesztőségi tagja volt a Keresztény Remekírók sorozatának. Lefordította és 1944-ben megjelentette Szent Ágoston művét a keresztény tanításról. Az esztergomi bazilika kriptájába temették el. Művei: A napszemű ember. Bp. 1932. Vérzik a harangok nyelve. Esztergom, 1936. - Dimidius. Drámai költemény. Bp. 1939. Isten törvényei a világrendben. Bp. 1941. - Áldás a hegytetőről. Bp. 1942. A könyvek könyve. Bp. 1942. - A két apostolfejedelem Szent Péter és Szent Pál. Budapest, 1943. Bp. 1944. Ezeket írjuk nektek. Bp. 1944. - Hét nap. Bp. 1947. Szent Ágoston vallomásai. (Ford.) Bp. 1976. Irodalom: Beke Margit: Esztergomi kanonokok. (1900-1985.) Esztergom, 1989. 204.1. 3 t. Bárdos István: Komárom-Esztergom vármegye irodalmi élete a két világháború között. (1920-1945.). = Horizont. Veszprém megyei Közművelődési Tájékoztató. 1988. 3. sz. 67-72.1. VITÉZ János (Zredna, 1408 körül. - Esztergom, 1472. augusztus 9.) Főpap, diplomata. Bécsi tanulmányai utána a Hunyadiak nevelője majd kancellár lett. 1445 és 1465 között váradi püspök volt. 1465-ben foglalta el az esztergomi érseki széket. Ebben az évben hozta létre Pozsonyban az Academia Istropolitanat. Érseksége alatt jelentősen bővítette az esztergomi várat. 169