Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - ESZTERGOM

ESZTERGOM Görömbei András: "Bujtogatónak lenni"; Az esszéíró Csoóri Sándor világképe; költő a hetvenes években. In: "Ki viszi át...?" Bp. 1986. 172-209.1. Iszlai Zoltán: Költők besorolhatatlanul. =Új Forrás, 1978. 1. sz. 105-110.1. Kiss Ferenc: Csoóri Sándor. In: A magyar irodalom története 1945-75. II/2. A költészet, Bp. 1986. 820-833. 1. (bibliográfiával) Márkus Béla: Megbéklyózva és megigazulva. (A filmíró Csoóri Sándorról.) = Tiszatáj, 1980. 2. sz. FÉJA Géza (Szentjánospuszta Bars vármegye, 1900. december 19. - Budapest, 1978. augusztus 14.) író, publicista, szociográfus. Az 1920-as évek elejétől 1932-ig az esztergomtábori polgári fiúiskolában tanároskodott. Csatlakozott Bajcsy-Zsilinszky Endre köréhez, majd a falukutatókhoz. A Válasz, a Szabadság a Magyar írás munkatársaként járja a falvakat. Az 1930-as évek elején mesegyűjteményt jelentet meg. Első jelentős műve a Viharsarok című szociográfia. Művei: - Viharsarok. Bp. 1937. - Bölcsődal. Életregény. Bp. 1956. - Szabadcsapat. Bp. 1965. - Lázadó alkonyat. Bp. 1970. - Esztergom, ifjúságom városa. = Új Forrás, 1972. 2. sz. 49-54. 1. - Kráterarc. Bp. (1975.) Törzsek, hajtások. Bp. 1978. - Lapszélre. Bp. 1982. - Arcképek régi irodalmunkból. Bp. 1986. Irodalom: Balogh Edgár: Magyarok, románok, szlovákok. Bp. 1986. Kossuth K. 272-275. 1. Bata Imre: Féja Géza emlékezete. Születésének 80. évrodulójára. = Kritika 1980. 12. sz. 6.1. Dorogi Zsigmond: Műhelybeszélgetés Féja Gézával. = Új Forrás, 1992. 2. sz. 20-28.1. - Illusztr. Fenyő István: Két évtized. Bp. 1968. Magvető K. 455-457. 1. Simon István: írószobák. Interjúk. Bp. 1976. Gondolat K. 111-134. 1. Zimonyi Zoltán: Féja Géza Esztergom-táborban. I—II. = Új Forrás, 1980. 6. sz. 7-12. 1.., 1981. 1. sz. 28-35. 1. FÖLDVÁRY István (Esztergom, 1855. június 21. - Esztergom, 1910. január 13.) Költő, jogász, a Petőfi Társaság tagja. Régi nemesi családban született. A középiskolát Esztergomban végezte. Budapesten folytatott jogi tanulmányokat, majd viszatért szülővárosába. Fiatal ügyvédként a város kulturális életének fontos szereplője volt: a legjelentősebb egyesületek vezetőségi tagja, a kaszinó titkára, majd elnöke, az Esztergom és Vidéke munkatársa. 1887-ben lett a város főügyésze. Verseit rendszeresen közölték a fővárosi lapokban. Álneve ebben az időben Fütykös István volt. Halála után a város által adományozott díszsírhelyre temették. Művei: Költemények. Esztergom, 1878. - A boldogság útján. 1878-1890. Bp. 1891. GALEOTTO Marzio (Narni, 1427- Csehország 1497, Költő, bölcsész. Tanulmányait szülővárosában, Narniben kezdte, majd más itáliai városokban folytatta. 1447-ben együtt tanult Janus Pannoniusszal Ferrarában. 1456-ban meglátogatta a költőt Budán, ekkor Vitéz Jánossal is kapcsolatba került. 1465-ben ismét Magyarországra utazott. Sikerült elnyernie Mátyás király kegyét, és Vitéz János esztergomi érsek támogatását. Az emberi szervek működéséről szóló könyvét az utóbbinak ajánlotta. Mátyás királlyal baráti kapcsolatba került. Amikor az inkvizíció üldözte Mátyás is közbenjárt kiszabadításáért. Galeotto a kor valamennyi jelentős királyi udvarában megfordult. Nagy része volt a Mátyás körüli legendák kialakulásában. 161