Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - ESZTERGOM

ESZTERGOM Esztergomban keletkezett emberi, művészi testamentumának tekinthető Jónás könyve. Itt, az esztergomi Előhegyen csiszolgatta - már haldokolva - Szophoklész Oidipusz Kolonoszban című tragédiájának fordítását. Az esztergomi nyári lak kertjében javítgatta utolsó könyvének, az írók két világháború között című kötetnek korrektúra levonatait. Babitsot esztergomi otthonában a kor szellemi életének legkiválóbbjai: írók, kritikusok, tudósok, képzőművészek keresték fel. Illyés Gyula 1932-ben pár hetet Esztergomban töltött, Babitsék vendégeként. Ekkor írta a Hősökről beszélek című elbeszélő költeményét. Az esztergomi házban gyakran megfordul a helybéli értelmiség köréből többek között: Bajor Ágost festőművész, Rosta József és Olajos János tanárok, dr. Leopold Antal kanonok, Bányai Kornél költő, Einczinger Sándor pékmester. Legbizalmasabb híve Einczinger Ferenc festőművész, az esztergomi takarékpénztár igazgatója volt. A Pesti Napló 1932. augusztus 14-i számában Esztergomi séta rímmel egész oldalas cikke jelent meg a "magyar Firenze" múltjáról és jelenéről. Az esztergomi Balassa Bálint Társaság a 20-as évek végén tiszteletbeli tagjává választotta Babitsot. 1934. augusztus 17-én Esztergom város a Fürdő szállóban ünnepséget rendezett a tíz éve itt nyaraló Babits Mihály tiszteletére. 1934-től súlyos beteg költő nyarait továbbra is az előhegyi kis házban töltötte. Radnóti szavával"csak csont és bőr és fájdalom" volt már, amikor 1941 tavaszán leköltözött Esztergomba. Betegen is dolgozott, fordított. Halála előtt egy nappal szállították Budapestre a Szieszta szanatóriumba, ahol augusztus 4-én meghalt. Művei: Versek: Levelek írisz koszorújából (Bp. 1909.) - Herceg, hátha megjön a tél is (Bp. 1911.) - Recitativ (Bp. 1916.) - Nyugtalanság völgye (Bp. 1920.) - Sziget és tenger (Bp. 1925.) - Az istenek halnak, az ember él (Bp. 1929.) - Versenyt az esztendőkkel (Bp. 1933.) - Újabb versek, Jónás könyve - Hátrahagyott versek., - Összegyűjtött versei Bp. 1977-1982. Szépirodalmi K. 714 1. Regények, novellák, esszék, tanulmányok: A gólyakalifa (Bp. 1916.) - Karácsonyi madonna (Bp. 1920.) Timár Virgil fia (Bp. 1922.) - Kártyavár (Bp. 1923.) - A torony árnyéka (Bp. 1931.) - Keresztülkasul az életemen (Bp. 1939.) - Gondolat és írás (Bp. 1922.) - Élet és irodalom (Bp. 1929.) - Az európai irodalom története I—II. (Bp. 1934-35.) - Összegyűjtött munkái I-X. (Bp. 1937-39.) - Babits Mihály válogatott művei I—II. Vál. és sajtó alá rendezte: Rozgonyi Iván (Bp. 1958.) - Babits Mihály összes művei (Bp. 1959.) - Babits Mihály művei. (Szerk.: Bélia György.) Bp., 1977-1987. - Esszék, tanulmányok. I—II. Bp. 1979. - Az európai irodalom története. Bp. 1979. - Drámai és prózai fordításai. Bp. 1980. - Kisebb műfordításai. Bp. 1981. Négy regény (A gólyakalifa, Timár Virgil fia, Kártyavár, Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom) Bp. 1982. - Beszélgetőfüzetek I—II. Szerk.: Bélia György. Bp. 1980. I. köt. 692.1. II. köt. 480.1. Babits Mihály esztergomi versei: Sziget és tenger, 1925.: - Vers apostolokról - Örömről daloltok - Borús nap, de kezd már kiderülni - Ablaknégyszög - Erdei lakásban - Dal az esztergomi bazilikáról - Free Trade, Csonka Magyarország - Szentkirály városa - Ádáz kutyám - Nyár - A sziget nem elég magas Egy fonnyadó bokorhoz. Az istenek halnak az ember él, 1929.: Szökevény, renitens idill - Hegyi szeretők idillje - Hegytetőn A gazda bekeríti házát - Ekloga - Rádió - Győzelmi ének- Estefelé - Ketten, messze az ég alatt... - Miért lázadsz az este ellen? - Szelek sodrában. Versenyt az esztendőkkel, 1933.: Mint a kutya... - Gondok kereplője - Álmok kusza kertjeiből - Introibo - Medvenóta - Levél - Holt próféta a hegyen - Dzsungel - idill - Csak egy kis méhek - Vers a csirkeház mellől - Zengő légypokol - Áfrika, Áfrika - A vetkőző lelkek - A Nap nem emlékszik a csillagokra Verses napló - Mint különös hírmondó. Újabb versek 1929.: A meglódult naptár - A szökevény szerelem - Restség dicséreti - Ildikó, Rímek - Esős nyár - Búcsú a nyári laktól. Jónás könyve, 1938. 157