Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - ESZTERGOM

ESZTERGOM KLASSZICISTA ÉPÍTMÉNYEK Főszékesegyház (Bazilika) A magyarországi klasszicista építészet kiemelkedő alkotása Kühnel Pál és Packh János tervei alapján készült, Hild József tervei felhasználásával fejezték be. A kompozíció egy fő nézőpontra épült, középpontja a feljárat tengelyében álló, s az altemplom padlószintjétől mérve 100 méter magas kupola. A homlokzati tömeget oldják a két oldalt álló harangtornyok, melyek boltívekkel kötődnek a templomtesthez. Az előcsarnok szobrai Johann Hutterer és Kiss György alkotásai. A tornyok árkádjai feletti domborműveket Johann Meixner, a nyugati homlokzaton lévőket Marco Casagrande készítette. A templom belseje kereszt alaprajzú, a hosszanti térhatás az uralkodó. A belső térben is a kupola a központ. A hatalmas szentély főoltára fölött áll a Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárkép (13x6,5 m); Tiziano festményének átfogalmazásával Grigoletti olasz festő készítette. A székesegyház gazdag szobrai közül kiemelkednek a Pázmány Pétert és Simor Jánost mintázó alkotások. Az északi oldalkápolnában látható Szent István vértanú térdeplő alakja melyet Ferenczy István faragott. Az altemplom az egyiptomi építészeti formák felhasználásával készült. A Várhegy régi érseki síremlékei itt kerültek kiállításra, pl. Vitéz János 1472-ben készült reneszánsz sírfedő lapja. Kanonoki házak, segédpüspök palota, szeminárium övezi azt a mesterségesen kiépített széles feljáratot, ami a homlokzati oszlopos előcsarnokhoz vezet. A Szent Anna plébánia templomot szintén Kühnel Pál bécsi építész tervei szerint építették. Valójában egy nagy kupola, magassága 38 m. A római Pantheon mintájára előcsarnoka 6 dór oszlopon nyugszik. A Széchenyi téren található Kollár-ház, továbbá a vízivárosi ún. régi prímási palota ugyancsak szép klasszicista épületek. Romantikus, eklektikus városrészek nem alakultak ki. A lehetőséget néhány olyan kivétel jelzi, mint például Lippert József műve, a koraeklektikus prímási palota 1870-1880-ból, a postapalota, s egy szép romantikus lakóház a Bajcsy Zsilinszky u. 22. szám alatt. KÉPZŐMŰVÉSZET A POLGÁROSULT ESZTERGOMBAN Az 1867-es kiegyezést követően a polgárosulás Esztergomban is megindult. 1899-ben a Széchenyi Kaszinóban megnyilt az első olyan kiállítás, melyen helyi alkotók léptek a közönség elé (pl. Einczinger Ferenc, Rainerné Istvánffy Gabriella). Az 1906. április 3-ától látható bemutatón már Bajor Ágost is jelentkezett. A helyi képzőművészek közös bemutatkozását egyéni kiállítások sora követte. 1914-ben Királyfalvi-Kraft Károly festőművész, az Érseki Tanítóképző Intézet tanára rajziskolát nyitott. Bajor Ágost, Hellebrand Béla, Einczinger Ferenc, Pirchala Imre és Tipari Dezső elvégezte a Képzőművészeti Akadémiát, sikerrel szerepeltek a fővárosi szalonok kiállításain. A város képzőművészeinek újabb közös kiállítására 1925-ben került sor Bajor Ágost, Koszkol Jenő, Einczinger Ferenc Hellebrand Béla, Fuchs Hajnalka, Pirchala Imre, Klomann Nándor, Nyergesi István, ifj. Vitái István és mások részvételével. 1926-ban a Balassa Társaság képzőművész tagjainak nyílt lehetőségük a bemutatkozásra. 1928-ban Serédi Jusztínián hercegprímás kezdeményezésére Esztergomban nyílt meg a II. Országos Egyházművészeti Kiállítás Bajor Ágost, Damkó József, Edvi Illés Ödön, Éber Gyula, Fuchs Hajnalka, Hellebrand Béla, Henek Vince, Hidegh Béla, Holló Kornél, Horvai János, Jaschik Álmos, Kacziány Aladár, Kampis János, Kontuly Béla, Leszevszky György, Nyergesi János, Orbán Antal, Tóth Gyula, Ungvári Sándor, ifj. Vitái István részvételével. Négy esztendővel később, 1934-ben a helybéli hagyományokra építve Esztergomból indította országos útjára Tamás Henrik galériája azt a kiállítást, amelyen Aba-Novák Vilmos, Berény Róbert, Bernáth Aurél, Bornemissza Géza, Czóbel Béla, Csók István, Csontvári Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula, Egry József, 148