Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - ESZTERGOM

ESZTERGOM A trónkövetelő Vencel híve, Kőszegi Iván 1304-ben bevette Esztergomot, Károly Róbert és az érsek menekülni kényszerült. Csak hat évvel később sikerült Károly Róbertnek visszafoglalni a várat. Telegdi Csanád érsek a 14. sz. első felében jelentős építkezéseket folytatott a Várhegyen. A Szent Adalbert székesegyház szentélyét újjáépítette, az érseki palotát restauráltatta, a várat megerősítette. Esztergomnak a műveltség terjesztésében jelentős szerepe volt. A káptalani iskola létéről már a 11. század elején tudunk. Több esztergomi főpapnak volt értékes könyvtára, a 14. század végén pedig Budai János esztergomi kanonok kollégiumot alapított: "Collegium Christi pauperum scolarium" néven a szegényebb diákok külföldi iskoláztatására. Zsigmond uralkodása kezdetén Kanizsai János érsek a Nápolyi Lászlót trónra ültetni szándékozó urakkal szemben Zsigmond számára tartotta meg a várat, ezzel segítve a trón megszilárdítását. Kanizsai utódja, Pálóczi György prímás már olyan vagyonnal és hatalommal bírt, hogy a husziták ellen 1000 lovas kiállítására kötelezték. Albert király koronázása után a Szent Korona Esztergomba került, Palóczi halálát követően ismét Visegrádra vitték. Albert özvegye és az Ulászló közti harcok során Széchy Dénes érsek testvére, Tamás védte Esztergomot Ulászló hadaival szemben. Ekkor ostromolták először a Szent Tamás-hegyről az esztergomi várat. Széchy Dénes érsek hívta 1455-ben Esztergomba Kapisztranói Jánost a török elleni harcok támogatására, szerepe volt Hunyadi Mátyás és Vitéz János váradi püspök életének megmentésében. Széchy kezdte el építtetni a Várhegyen azt a díszpalotát, amelyet utódja, Vitéz János fejezett be. Érsekként több alkalommal fogadta Mátyást esztergomi palotájában. Udvarában humanista tudósok éltek, csodálatos könyvtáráról, tudomány- és művészetpártolásáról Európa szerte híres volt. Regiomontanus itt írta meg az égitestek pályáját bemutató művét. Vitéz János 1471-ben szembefordult Mátyás királlyal, felróva neki, hogy elhanyagolja a török elleni hadviselést. A kegyvesztett érseket néhány napi fogság után felügyelet alá helyezték. 1472-ben halt meg Esztergomban. Mátyás 1487-ben elérte, hogy feleségének, Aragóniai Beatrixnek még gyermek unokaöccsét, Hippolitot fogadja el a pápa esztergomi érseknek. Mátyás halála után Beatrix itt kötött titkos házasságot II. Ulászlóval, később ideje nagy részét Esztergomban töltötte, mindaddig amíg 1498-ban Bakócz Tamás egri püspök nem került Hippolit helyére. 1502-ben Bakócz Tamás 4000 forintos kölcsön fejében zálogba kapta II. Ulászlótól Esztergom szabad királyi várost, melyet 1518-ban adott vissza II. Lajosnak. A kettős királyválasztás után 1526-27 telét Szapolyai János Esztergomban töltötte, Várday Pál érsek vendégeként. 1527 nyarán Ferdinánd csapatai bevették Esztergom várát, s mint az érsek által megkoronázott király a telet most ő töltötte Esztergomban. A harcokban többször is gazdát cserélt a vár. 1541-ben, Buda eleste után végveszélybe került. 1542-ben Ferdinánd és a pápa csapatai Esztergomnál gyülekeztek, hogy Budát visszafoglalják, de súlyos vereséget szenvedtek. 1543. augusztus 9-én Szulejmán szultán rövid ostrom után bevette Esztergom várát is, melyet követően 1543-ban Esztergom a budai elajet egyik szandzsákjának központja lett, élén szandzsákbég állt, mint katonai és közigazgatási vezető. A Dunától északra 80 falu népét hódoltatták meg a törökök, s hajtották a vár megerősítésére. Erődöt emeltek a Szent Tamás-hegyen, toronnyal, rondellával erősítették meg a várat és a Víziváros falát. Még 1546-49 között palánkvárat építettek Esztergommal szemben a Duna túlsó partján, Párkánynál. Ekkor Várday Pál új várat (Érsekújvár) épített, hogy a török terjeszkedésének útját állja. 1594-ben Mátyás főherceg vette ostrom alá Esztergom várát. Az ostromló seregben ott volt Balassi Bálint, a kor legnagyobb magyar költője is. Súlyos sérülést szenvedett és meghalt. Az ostrom sikertelenül végződött. Ám a következő évben Mansfeld Károly fővezérsége alatt a keresztény csapatok - a tizenötéves háború egyik legnagyobb győzelmeként - 1595. szeptember 3-án elfoglalták a Kara Ali bég által védett várat. Pálffy Miklós ezt követően magyarokat és rácokat telepített Esztergom környékére. Tíz évvel később, 1605 végén a Bocskai István segítségére siető török csapatok ismét bevették a várat, s az ostromot követően meg is erősítették azt. 136