Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - DUNASZENTMIKLÓS

DUNAALMÁS, DUNASZENTMIKLÓS ORTUTAY András-VISSI Zsuzsanna: Iratok Dunaalmás község levéltárából. = Új Forrás, 1974. 1. sz. 63-72.1. - A község 16-18. századi története. TATA-TÓVÁROS és környéke. Esztergom, Dunaalmás, Felsőgalla, Bánhida ismertetése. Szerk.: Kenéz József Tata, é. n. Turul ny. 47 1. (Komárom-Esztergom megye fürdőhelyeinek útmutatója.) VADÁSZ Éva, V.: Adatok Dunaalmás bronzkori településtörténetéhez. Lenhardt György magángyűjteménye. In: Komárom Megyei Múzeumok Közleményei 2. Tata, 1986. 15-35.1. VADÁSZ Éva, V.: A tudomány segítői. Illusztr. = Új Forrás, 1974. 3. sz. 100-108.1. - Lenhardt György festőművész, restaurátor régészeti gyűjteményéről. 22. A Klosterneuburgi uradalom pecsétje. 1850. DUNASZENTMIKLÓS (NIKLO) A Szentmiklós helynevet a falu Szent Miklós tiszteletére szentelt templomáról kapta, a Duna előtag 1913-ban - megkülönböztetésül - került elé. Okleveles említése 1382-ben: Zenth Myklós. Ekkor birtokosa Zentmiklósi Mihály, felesége Abustian (Agostyáni) Anna. Később a tatai bencés apátság birtoka. A területről Fényes Elek azt írta, hogy kies völgyekkel változó a határa, fele erdőség szép hegyfokkal, déli részén szőlőhegyekkel. Rétje, legelője kevés. Szántóföldjei a dombokon vannak, földje agyagos. 1529-ben a falut a törökök elpusztították, a 18. sz. elejéig lakatlan maradt. Lakói római katolikus németek, akiket Esterházy József telepített be 1733-ban. Az 1784-87-es népszámlálás adatai szerint Esterházy Ferenc birtoka. Ekkor 52 házban 80 család élt, népessége 350 fő volt. 27 paraszt, ennek 25 örököse és 43 zsellér lakott itt. 1848-ban 1 nemes, 28 jobbágy, 31 házas és 6 háztalan zsellércsalád élt a falubc.n. Az első világháborúban 150 lakos vett részt, közülük 20-an meghaltak. 128