Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ E könyv arra vállalkozik, hogy közeledve az ezredfordulóhoz összegyűjtse mindazokat a tényeket és adatokat a megyéről és településeiről, melyek fontosak lehetnek a ma élők számára. Ezért került sor a települések vázlatos történeti áttekintésére és mindazon szellemi és tárgyi értékek számbavételére, melyek az idők során alakították megyénk arculatát. A könyv tartalmi felépítése azt a célt szolgálja, hogy a pedagógusok, helytörténészek, könyvtárosok, diákok és más érdeklődők ismereteket szerezhessenek szűkebb pátriájuk történelméről, művelődés- és gazdaságtörténetéről, művészeti életéről és természeti értékeiről. A kötet a mai Komárom-Esztergom megye kialakulásával, vázlatos bemutatásával (történelem, néprajz, ipartörténet, természeti adottságok) kezdődik. Az ország és ezzel együtt a megyék határai a történelem során többször változtak. A történeti áttekintés a mindenkori országhatáron belüli területekre irányul. Az egyes települések leírásánál azonban csak a mai Komárom-Esztergom megyében lévők számbavételére vállalkozik. A településsé nem vált hajdani egyházi központokat (pl.: Majk) kurzív betű jelzi. A megye történelmét feldolgozó fejezet időhatára az államalapítástól napjainkig terjed, bár az azt megelőző korokból származó adatokat is megemlíti. Nem tér ki viszont 1956 eseményeire, ugyanis ezek hiteles feldolgozása még nem mindenütt történt meg. Információt nyújt azokról a személyekről - elsősorban alkotóművészekről - akik életük egy szakaszában kötődtek valamelyik településhez. Az írók közül azokat említi, akik gyűjteményes kötetben szerepelnek, illetve önálló kötettel bírnak. A képzőművészek köréből azokat sorolja fel, akiket az utókor is számon tart. A kortársművészek közül csak azokat veszi számba, akik valamely országos művészeti szerveződés tagjai. A szellemi és társadalmi élet más területeinek jeles művelőit csupán a kistelepüléseknél említi "Nevezetes személyek" címszó alatt. A városoknál - terjedelmi okokból - erre nem kerülhetett sor. Ezekből az alapelvekből bizonyos mértékű aránytalanság következik, hisz a községeknél például rég feledésbe merült literátorok neve is megjelenik, míg a városokban a náluk jelentősebbek említésétől is el kellett tekinteni. Az anyaggyűjtés 1993. június 30-ával zárult. Az 1990-ben önálló képviselőtestülettel bíró települések bemutatása a következő tartalmi rendben történik: Történeti áttekintés • A települések nevének eredete, jelentése, szlovák vagy német neve. • Okleveles említések: (Árpád-kor - Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza H-III. köt. Bp. 1987.) • Alapvető információk a törökkor végéig (birtokosok, főbb tevékenységek stb.) • A török kiűzését követő betelepítések, népességmozgás, az 1784-87-es népszámlálás adatai, vallási felekezeti viszonyok, a társadalmi, gazdasági élet változásait jelző fontosabb adatok az első világháború végéig. Művelődés, infrastruktúra stb. • Az 1945-ig terjedő időszak főbb jellemzői, kiegészítve a polgárosulási folyamatok felgyorsulását jelző egyesületi adatokkal (A Komárom-Esztergom Megyei Levéltár egyesületi nyilvántartása alapján.) • Az 1945 utáni évtizedek ipartelepítése, a mezőgazdaság átszervezése, népszámlálási, területi adatok (ez utóbbi Komárom megye földrajzi nevei Bp. 1985. alapján), közigazgatási változások. 13