Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - CSÉP

CSÉP KATOLIKUS, REFORMÁTUS EGYHÁZ A katolikusok 1896-ban emelték kápolnájukat a Szent Család tiszteletére. Anyakönyveit 1944 előtt Császáron, 1944-1977 között helyben, 1977-1990-ig Kisbéren, ettől kezdődően új anyagegyházánál, Bábolnán őrzik és vezetik. A kisnemesek által lakott helyen már a 16-17. században terjedt a reformáció. A reformátusok temploma kora klasszicista stílusban épült 1788-ban. Az egyházközség lelkészi hivatalában találhatók a régi anyakönyvek, jegyzőkönyvek, és egyéb a helytörténeti kutatást segítő kéziratos anyagok. MŰEMLÉKEK Műemlék jellegű épülete jeles szülöttének, Thaly Kálmánnak 19. század elején épült népies késő barokk kúriája. ÍRÓK, KÖLTŐK THALY Kálmán (Csép, 1839. január 3. - Zablat, 1909. szeptember 26.) író, költő, történetíró, az MTA tagja. Költőnek indult, a pesti egyetemen jogot és bölcsészetet végzett. 1860-64-ben a Pesti Napló munkatársa, 1864-69-ben a pesti református főgimnázium irodalomtanára volt. 1869-75-ben a honvédelmi minisztériumban dolgozott. Osztálytanácsosi állásáról politikai nézetei miatt lemondott. 1875-től Pozsonyban élt, történelmi kutatásokkal foglalkozott, a Toldy-kör elnökeként tevékenykedett. 1878-tól haláláig országgyűlési képviselő volt. Főbb művei: Bottyán János. Pest, 1865. - Ocskay László. Bp. 1880. - II. Rákóczi Ferenc ifjúsága. Pozsony, 1881. - A Székesi gr. Bercsényi család. I—II. kötet, Bp. 1885^92. - Rodostó és a bújdosók sírjai. Bp. 1889. - Rákócziemlékek Törökországban. Bp. 1893. - Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok. Bp. 1864. - Adalékok a Thököly- és a Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez. Bp., 1872. (Hiteles kuruc költemények között saját verseit is közölte.) - Irodalom- és műveltségtörténeti tanulmányok a Rákóczi-korból. Bp. 1885. Vegyes kötetei: - Ne bántsd a magyart! Pest, 1857. - Zengő liget. Pest, 1859. - Kárpáti kürt. Pest, 1860. - Székely kürt. Pest, 1861. - Szabadság hajnala. Pest, 1861. - Kuruczvilág. Bp. 1903. Irodalom: Borbély Margit: T. K. mint lírikus. Pécs, 1937. Borbély Margit: T. K. történetírása. Bp., 1961. Akad. K. 502.1. Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig. Bp., 1959, 121-128.1. Varga Imre: A kuruc költészet hitelessége. = Irodalomtörténet, 1936. Várkonyi Ágnes, R.: T. K. történetírása Bp. 1961. CSAJÁGHY Laura (Csép, 1826. - Kápolnásnyék, 1882. február 15.) Vörösmarty Mihály 1843. május 9-én vette feleségül Csajághy Laurát, akivel 1841-ben ismerkedett meg. Laura vidám kedélye, keresetlen fimonsága magával ragadta a költőt, akinek szerelmi lírája teljes pom102