Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - BOKOD

BOKOD KATOLIKUS, EVANGÉLIKUS, REFORMÁTUS EGYHÁZ Az első katolikus templomot fából építették majd 1779-ben elkészült az új templom. 1870-ig anyaegyház, anyakönyveit ekkortól őrzi. Az evangélikus gyülekezet története 1624-ig vezethető vissza, első ismert lelkészük Krasznai János volt (1628-1649). A gyülekezet temploma kezdetétől fogva a jelenlegi helyén állott. Már az 1600-as évek elején volt itt "egy kisebb, sövényből karókra épített lutheránus templom", is egy harangláb az utca felől. Helyére 1781-ben kőből építették meg a "szentegyházat". A harangláb helyett 1791-ben tornyot építettek, melybe két harangot helyeztek el. Az első lelkészlakás 1790-ben épült. Az iskola 1624 óta állt fenn. 1628-tól napjainkig 22 lelkésze volt a gyülekezetnek. Közülük a legnevezetesebb Smid Mihály, aki 52 évig szolgtált itt. Az 1848-as szabadságharcban mint Damjanich tábornok vörös-sipkás hadnagya harcolt. Nagy tiszteletet vívott ki magának és Bokod "atyjaként" emlegették sokáig. Reformátusok már a 17. században is éltek itt. 1801 óta református anyaegyházközség. Anyakönyveit azóta helyben vezetik. MŰEMLÉKEK Műemlékjellegű épületei közül legrégibb a késő barokk evangélikus templom, melyet egyes források szerint 1701-ben emeltek, valószínűleg Fellner Jakab tervei alapján. Szószékoltára rokokó, a 18. század második feléből származó papi széke copf stílusú. Római katolikus templomát 1779-ben, református templomát - melynek homlokzatát a 19. század második felében romantikus stílusban átalakították 1794-ben építették. BIBLIOGRÁFIA KOVÁCS Emil: Emlékezetül. Dokumentumok 1945-ből. = Forrás, 1970. 1. sz. 15-16.1. VARGA Gabriella: Bokod családnevei 1772 és 1800 között. = Névtani Értesítő, 1982. VII. 81-87.1. 13. Bokod pecsétje. 1814. 94