Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - BÁRSONYOS

BÁRSONYOS 1977. július 1-jei hatállyal - Kerékteleki község átcsatolásával - Bársonyos néven és székhellyel közös tanáccsá alakult. 1984-től 1988-ig Kisbér vonzáskörzetéhez tartozott. Lakóinak száma 1990-ben 827 fő volt, területe 1687 ha. NÉPRAJZ Földrajzi nevei még őrzik a szlovák hagyományt (Ulicska) és a hajdani birtokviszonyok emlékét (Pap-tag Ötholdas, Vitéz-hegy). 1772-ben kétutcás falu. A település házainak oromfala az 1920-as évekig leggyakrabban tapasztott sövényfonás (Pl. Gárdonyi Géza u. 4.). Jelentékeny paraszti szőlőkultúrája alapján a történelmi borvidékek közé tartozik. KATOLIKUS EGYHÁZ Anyakönyveit 1753 óta vezetik. A hívek lelki gondozását 1985-ben Mezőörsről, ma Pannonhalmáról látják el. MŰEMLÉKEK Katolikus templomát 1765-ben, műemlékjellegű késő klasszicista plébániaházát 1848-ban építették. BIBLIOGRÁFIA FEYÉR Piroska: Szőlő- és borgazdaságunk történetének alapjai. Bp. 1970. Akad. K. 407. 1. FRIBICZER Zsuzsanna: A mi nyelvjárásunk. Bársonyos község nyelvjárása. Kisbér, 1977. 62., 14.1. illusztr. - Gépirat. - TR. FÜLÖP Mihály: A császár bora. (Szerk. Vass Mihály.) Tatabánya, 1986. 200.1., 10 t. LÁSZLÓ Gizella: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse. - Aratás. Bársonyos, 1977. 34., 14.1., illusztr. - Gépirat. - TM. LÁSZLÓ Gizella: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse. - Szántás-vetés Bársonyoson. Bársonyos, 1974. 43. 1., 26. t. - Gépirat. - MK, TM. LÁSZLÓ Gizella: A kádármesterség és szókincse Bársonyoson. Bársonyos, 1977. 26., 9.1. illusztr. - Gépirat. -TM. ÓTOS Györgyné: A Bakonytól az Irtisz partjáig. (Magnós beszélgetés Bukta Kálmánnal.) = Új Forrás, 1977. 3. sz. 65-68. 1. - Bukta Kálmán (Bársonyos, 1887. - Réde, 1976.) Az orosz hadifogságban történt eseményekről. 92