Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - BANA

BAKONYSZOMBATHELY, BANA LIGETI Piroska: Szántás-vetés Bakonyszombathelyen. Kisbér, 197? 44.1., illusztr. - Gépirat. - MK. TEKLOVITS Tamás: Népi vadfogás. Bakonyszombathely, 1971. 18. 1., illusztr. - Gépirat. - MK. 10. Bakonyszombathely pecsétje. 1850 körül. BANA Neve személynévből keletkezett. Alapjául bizonyára a "bán" méltóságnév származéka szolgál. Fényes Elek a név eredetéről írja: "Közel a faluban láthatni egy dombon egy négyszegletes sánczolást, melly a régi irományban Castrum reginále de Bana név alatt említtetik..." Okleveles említése 1236 körül: Bana. Az Árpád-korban királyi várbirtok, ispánjai a Bana grófok, akik 1276-ban Koppán (Katapán) nemzetiségbeli Paulin rokonai gyanánt szerepelnek. Az oklevelekben előforduló gyakori királyi adományok alapján Fényes Elek a banai grófokat a "legnevezetesebbek közül való"-nak nevezi. A falu a régi temetőhelyén feküdt. 1241-ben királyi vámszedőhelyként említik. A tatárjárás alatt elpusztult a falu a várral együtt 1369-ben I. (Nagy) Lajos Némái Kolos fiának, Jakabnak adományozta. Később a Rozgonyiak és több köznemes is szereztek itt birtokot. 1529-ben a törökök pusztították el. 1631-ben az elhagyott pusztát Szilágyi János és László elzálogosította Szapáry Andrásnak és Mihálynak. 1643-tól református magyarokkal kezdett benépesülni. Bél Mátyás a 18. század első felében birtokosai között felsorolta a Somogyi és a Comaromi családot is. A század közepétől katolikus magyarok telepedtek le területén. Az 1784-1787-es népszámlálás köznemesek birtokának mondja. 143 házában 195 család élt. A népesség 844 fő. 2 papja volt a falunak, 49 nemest, 8 polgárt, 40 parasztot, az utóbbi kettő 33 örökösét és 116 zsellért írtak össze. 1848-ban a népesség 1229 lélek. Közülük: 642 katolikus, 80 ágostai hitvallású. Jókai szülei 1812. augusztus 12-én Banán kötöttek házasságot: "Gyallai nemzetes Jokay József úr és nemes Pulai Mária leányasszony. - Tanúk: N. Konkoly Antal és Baráth Mihály prédikátor." Katolikus iskolájuk 1849-ben létesült, a reformátusoké 1896-tól működött. Az első világháborúban 534 lakos vett részt, 80 hősi halált halt. 1925-ben megalakult a Levente Egyesület, 1929-ben az Önkéntes Tűzoltó Testület, 1930-ban a Református Énekkar, 1935-ben pedig a Polgári Lövész Egylet. 1941-ben dalosünnepet szervezett itt a Komárom 89