Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 3. KISLEXIKON

16 , KISLEXIKON BÁNSÁGHI VINCE (1881-1960) festő Születési helye Resica. 1905-ben iratkozott be a budapesti festőakadémiára, ahol Zempléni Tivadar és Ferenczy Károly volt a mestere. 1911-től a párizsi julian Akadémián Henry Royernél és Marcel Backetnél tanult. Hazatérése után Helembán telepedett le. A korabeli esztergomi sajtó mint a felvidéki magyar festészet egyik reprezentánsát aposztrofálja. 1939-es budapesti tárlata után Lepold Antal nyitotta meg első esztergomi kiállítását. 1939-ben, Helemba felszabadulása után több esztergomi témájú olajfestményt készített, s ezeket a Nemzeti Szalon tárlatán történt sikeres bemutatás után 1941-ben Esztergomban is kiállította. Utolsó esztergomi tárlatát „előkelő közönség jelenlétében" Etter |enő polgármester nyitotta meg 1943-ban. Helembán hunyt el. Esztergomi kanonokokról festett három arcképe a Keresztény Múzeumban van. Felhasznált irodalom Esztergom és Vidéke, 1939.111.16., 1940. IV.ll, 1941. 111.5, 1943. V.2., 1944 1.5. Nyár az Ipolyon, 1940-es évek BERÁN L A | 0 S (1882-1943) szobrász, érmész Budapesten Teles Edénél, majd a bécsi akadémián tanult. Egyik legtermékenyebb éremművészünk. Ő készítette Esztergomban a Kis-Dunaparti várfalon elhelyezett 1914-es honvéd emlékművet. Csernoch János esztergomi érsekről készült érme a Keresztény Múzeum tulajdona. Felhasznált irodalom: Művészeti Lexikon. Bp, 1965. Akadémiai.; Esztergom 2000 Enciklopédia. 1. Köztéri alkotások Szerk: Szabó Károly. Esztergom, 2001. Keresztény Múzeum Alapítvány. ff 'x ? , X f\ / = t v 1* ! 7 5 r< 3K3BW&Z KSffjt % / / ; ^össaauöí*^ Csernoch lános-emlékérem, 1924 BOLDOGFAI FARKAS SÁNDOR (1907-1970) szobrász 1921-26 között ötvösséget tanult az Iparművészeti Iskolában, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1932-ben állami ösztöndíjjal a római Szépművészeti Akadémián töltött egy évet. Számos kiállítási és pályázati díjat nyert, de épületplasztikák, síremlékek és díszkutak is bizonyítják tehetségét. Szoptató őz című 120 cm magas bronz szobrát 1960-ban állították fel Esztergom-kertvárosban. 1990-ben ellopták és azóta nem öntötték újra. 1967-ben vörösmárvány Bottyán-fejet faragott a generális nevét viselő esztergomi középiskola számára. Felhasznált irodalom: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. 1. kötet. Szerk: Fitz Péter. Bp, 1999. Enciklopédia, Perneczky Géza: Boldogfai Farkas Sándor. Művészet 1961/10.; N. Pénzes Éva: Boldogfai Farkas Sándor. Művészet 1967/12.; Rózsa Gyula: Boldogfai Farkas Sándor. Művészet 1977/12. Apor Vilmos-síremlék (Győr, részlet). 1948