Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 5. MŰHELYEK, ALKOTÓK

84 j MŰHELYEK, ALKOTÓK Ú) BABITS-SZOBOR ESZTERGOMBAN „... A múlt lelkét beitta ez a föld, S tatán majd táplálni fogja vele. Fiatal feitckön és kelteken keresztül a jeve lelkét is: erre harsogjatok esztergomi tesztek..." (Babits Mihály: esztergomi riport) Esztergom és Babits kapcsolatának elsődleges dokumentuma - a költő egykori előhegyi nyaralója - ma emlékmúzeumként fogadja a látogatót. Ferenczy Béni Babits-síremlékének másodpéldánya díszíti a költőről elnevezett Városi Könyvtár olvasótermének fő falát és ugyanitt látható Csorba Géza 1926-ban mintázott Babits fejszobra is.* Mivel azonban ezek az emlékek kívül esnek Esztergom közterein, nem is válhattak igazán szetves részeivé a város mindennapi vérkeringésének. Köztéri alkotásként csupán Borsos Miklós - a Jónás könyve által ihletett - domborműve nyert elhelyezést 1966 nyarán a Babits-házhoz vezető gyalogút (ma Babits út) indulásánál a kórház falán. Ezért határozott úgy a városi tanács, hogy a centenáriumi évben Esztergom új köztéri művel is tiszteleg nagy költő barátja előtt. E szándékot az illetékes állami hatóságok is hathatósan támogatták. így kerülhetett sor ez év novemberében Borbás Tibor Munkácsy-díjas szobrászművész Babits-emlékszobrának avatására. Az emlékmű helyének kiválasztása során az első ötletek természetszerűen a Babits-ház kertjét vették célba. E javaslatok indokoltságát aligha lehetne elvitatni, ám a végső döntésnél nagy súllyal esett latba az a már említett szempont, miszerint az emlékház környezetében a szobor megint csak kívül maradna a város tényleges életterén. Esztergom szűken értelmezett belterületén kellett tehát olyan helyet találni, ahol az emlékmű sajátos esztergomi funkciót is nyerhet. A probléma megoldásában nagy segítséget jelentett az az elhatározás, hogy a restaurált és újjárendezett emlékmúzeum megnyitására, a Babits úttal párhuzamos Siszler utat alkalmassá teszik a múzeum gépkocsival történő megközelítésére. Ez a hegyi út is a Petőfi utcából indul egy kis térről, ahová még másik két utca is betorkollik. A Malonyai utca az autóbusz-pályaudvarhoz vezet, így az új út az autóbusszal érkező gyalogos látogatónak is közelebb hozza a Babits-emlékházat. A Honvéd-utca a Petőfi utcával egy kis ék alakú parkot fog közre, s ez szinte kínálta magát az új szobor befogadására. Az elhelyezési tervet Vukov Konstantin készítette... Borbás Tibor szobrászművész 1942-ben született Budapesten. 1960-ban érettségizett a Művészeti Gimnázium szobrász szakán Martsa István tanítványaként, majd 1966-ig a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Szabó Iván és Pátzay Pál voltak mesterei. 1965 és 1977 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola szobrász tanára volt. 1963 óta kiállító művész. 1965 óta tagja a Művészeti Alapnak, 1966-tól a Képző- és Iparművészek Szövetségének. 1970-ben kapott Munkácsy-díjat. Budai műtermében beszélgettünk öntés alatt álló Babits szobráról: - K. E.: Hogyan vált számodra témává Babits és mióta foglalkoztat? - B. T.: Tizenkét évvel ezelőtt egy Radnóti-szoborra kaptam megbízást. Ez a feladat erősen felfokozta a magyar irodalom nagyjai iránt amúgy is meglévő érdeklődésemet. (A Radnóti-téma újrafogalmazása ma is foglalkoztat.) Az Ady-centenárium idején az Ady-téma kötött le, s ebből az időszakból több köztéri kompozícióm is született. Az Adyról készült fényképek böngészése közben bukkantam rá Székely Aladár Ady-portréi között arra a felvételre, mely Adyt és Babitsot együtt, olvasás közben örökítette meg. A két nagy egyéniség együttes jelenléte felfokozva mutatta meg a köztük lévő különbséget is. Ez az élmény támasztott