Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 5. MŰHELYEK, ALKOTÓK

MŰHELYEK, ALKOTÓK 81 EGY ELFELEJTETT ESZTERGOMI FESTŐ: MAGASI NÉMETH GÁBOR Műveit sokan léthatják, de az alkotóról senki sem beszél, pedig méltó az emlékezésre. 1883. szeptember 21-én Újpesten született. Diákéveit a fővárosban töltötte, majd az érettségi letétele után a müncheni festőakadémia hallgatója lett. Az itt töltött évek alatt Münchenben és Párizsban is bemutatta a műveit. Egy 1917-ben készült önarcképén katonai uniformisban láthatjuk, s ez azt bizonyítja, hogy ekkor már a monarchia hadseregében teljesített katonai szolgálatot. Az első világháború után hazatért és 1920-ban megházasodott. 1922-ben felesége családjához Esztergomba költöztek a Német (ma Petőfi) utcába. 1929-ben megvásárolta a Szent Tamás utca 15. számú házat és családjával ideköltözött. (Ezt az épületet már lebontották.) Bár nagyszámú kitűnő olajfestmény és grafika maradt fenn hagyatékában - sőt azt is tudjuk, hogy a Nemzeti Szalon egyik kiállításán egy esztergomi témájú rézkarc-sorozattal szerepelt -, elsősorban mégis freskófestő volt és 1927-től túlnyomórészt ezzel foglalkozott. Az esztergomi királyi palota 1938-as feltárását követően egy olasz művésszel közösen végezték a megmaradt freskórészletek restaurálását Valószínűleg ők alkalmazták először azt az eljárást, melyek során a festett vakolatréteget leválasztottak a falról és csak a fal kiszárítása és konzerválása után helyezték vissza azt. Legismertebb műve a Bibliotéka lépcsőházának 1930-ban készített freskódíszítése, mely a könyvtár alapítását ábrázolja, előtérben Pázmány Péter esztergomi érsek ülő alakjával. A mennyezeti freskó témája az emberiség hódolata Isten előtt. Az emeleti folyosón érsekek freskóportréi sorakoznak. Ő készítette a Bazilika téli kápolnájának freskódíszítését is, mely a káptalan hódolatát és tanító tevékenységét ábrázolja. További esztergomi munkája a zárdatemplom, a kórházi kápolna és a régi szeminárium kápolnájának freskódíszítése, Esztergomon kívüli tevékenységének pedig az újpesti és bajnai templom freskói állítanak méltó emléket. (Ez utóbbi már a második világháború után készült.) 1944-ben súlyos betegség támadta meg. 1945ben nagy műtéten esett át, mely után munkaereje már nem lehetett töretlen. Az esztergomi művészek közül Bajor Ágosttal tartott fenn rendszeresnek mondható kapcsolatot. Visszavonultan élt, már csak otthon dolgozott. 1953. július 17-én hunyt el Esztergomban. Nagy szakmai tudással felvértezett, lelkiismeretes, komoly művész volt. Méltatlanul feledkezett meg róla a város, de ez a vétek egy kellő körültekintéssel megrendezett emlékkiállítással talán jóvátehető. (Esztergom és Vidéke, 2004. március 25.) A Bazilika látképe Duna-parti gyökeres fákkal