Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 3. KISLEXIKON

48 , KISLEXIKON A lap egy későbbi száma arról ad hírt, hogy Szenes Fülöpöt Esztergomban elütötte egy kerékpáros. Az ügyből per lett, és mivel a bíróság a festőt találta vétkesnek, 250 pengő pénzbírságra ítélték Felhasznált irodalom: Művészeti Lexikon. Bp, 1965. Akadémiai, Esztergom és Vidéke. 1929. VII. 4, VII. 7, 1930. VII. 6, VII. 13, VII. 17. SZÖLGYÉNI ENDRE (1888-1918) festő Esztergomban született. Rajztanári oklevelét 1912-ben kapta meg a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Főleg figurális kompozíciókat készíteti Az 1910-es évek második felében Esztergomban volt polgári iskolai rajztanár. 1917-ben több zsánerképpel szerepelt a Magyar Képzőművészeti Társulat kiállításán a Szépművészeti Múzeumban, és egy tanulmányával a Nemzeti Szalon tárlatán. Felhasznált irodalom: Művészeti Lexikon. Bp, 1965. Akadémiai.; Esztergom és Vidéke, 1917. III. 8, VI. 28. TAR ISTVÁN (1910-1971) szobrász A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Bory |enő volt a mestere. 1941-ben római ösztöndíjat kapott. 1958-ban elnyerte a brüsszeli világkiállítás bronzérmét. Kétszeres Munkácsy-díjas, érdemes művész volt. Mintegy félszáz köztéri szobrát állították fel. Tudatosan kereste a szobrászat és az épített környezet találkozási lehetőségeit. E művészi program szép példája az esztergomi ún. „Három Szerecsen Ház" sarokfalán elhelyezett életnagyságú kőszobra, mely egy fegyveres középkori polgár alakját jeleníti meg, pallosára és a város címerpajzsára támaszkodva. A mű a középkori Esztergom pallosjogára emlékeztet az egykori Szent Lőrinc székesegyház közelében állott városkapu helyén. Felhasznált irodalom: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. 3. kötet. Szerk.; Fitz Péter. Bp, 2001. Enciklopédia.; Esztergom 2000 Enciklopédia. 1. Köztéri alkotások Szerk.: Szabó Károly. Esztergom, 2001. Keresztény Múzeum Alapítvány.; D. Fehér Zsuzsa: Tar István művészete. Művészet, 1968/9. TIPARY DEZSŐ (1887-1964) festő 1912-ben és 1918-ban Nagybányán dolgozott. Babits Mihály baráti köréhez tartozott. 1923-25 között Esztergomban élt. Egyik tanúja volt a költő esztergomi házvételének Tagja volt a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaságnak szerepelt annak kiállításán. 1924-ben közös tárlatot rendezett Einczinger Ferenccel és Hellebrand Bélával a Kaszinóban. Felhasznált irodalom: Esztergom és Vidéke, 1924. XII. 21, XII. 25. Önarckép, 1920 Latin polgár, 1955