Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)
Tartalom - 3. KISLEXIKON
KISLEXIKON I 31 és Vidéke" 1930. augusztus 31-i számában Einczinger Ferenc riportot közölt Kernstoknál tett látogatásáról. A Balassa Bálint Múzeum több jelentős művét őrzi. Itt került megrendezésre 1968-ban emlékkiállítása is, valamint - egy évvel később - a „Kernstok Károly és az 1919-es nyergesi szabadiskola" című kiállítás. Felhasznált irodalom: Művészeti Lexikon Bp , 1965 Akadémiai.; Esztergom és Vidéke, 1919. II. 9., Vili. 10., 1930. Vili. 31., Dévényi Iván: Kernstok Károly részvétele a haladó művészeti és politikai mozgalmakban. In: A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban. Bp., I960.; Horváth Béla: Kernstok, a demokratikus forradalmár. Esztergom Évlapjai. Szerk.: Zolnay László. I960.; Dévényi Iván: Kernstok kiállítás Esztergomban. Művészet, 1969/4.; Dévényi Iván: Kernstok; Bp., 1970. Corvina., Ortutay András: Kernstok Károly politikai szerepe Nyergesújfalun 1918-19-ben. Új Forrás, 1976/1., Kernstok-füzetek 1-3. kötet. Tatabánya, 1993., 1997., 2000. KIRÁLYFALVI-KRAFT KÁROLY (1879-1964) festő A Mintarajziskolában és a Münchenben folytatott tanulmányok után Firenzében, majd Londonban dolgozott. Táj- és arcképeket, aktokat és életképeket egyaránt készített. Az I. világháború éveiben Esztergomban élt, és a főreáliskola, a tanítóképző intézet, valamint a tanonciskola rajztanára volt. Az „Esztergom és Vidéke" című helyi lap 1916. december 24-i számában - beszámolva egyik tanítványával közösen rendezett „igazán eseményszámba menő" kiállításáról - „városunk egyetlen festőművész lakosadként említik őt. De már korábban - 1915. május 2-án - hírül adja a lap, hogy „Kraft Károly akadémiai festőművész tanár a Rothnágel-házban festőiskolát nyit nőknek és férfiaknak egyaránt, ahol havi 20 koronáért a festészet minden ágában kiképzi növendékeit, sőt a tehetségeket még a komponálás rejtelmeibe is szent Imre szüzességi fogadatbevezeti." 1916. március 30-án megtudható a lapból az is, hogy a művész m a- i 9 20-as évek vége dr. Antony Béla polgármestertől megbízást kapott Vimmer Imre volt polgármester arcképének megfestésére. Simor érsekről a lévai városháza számára készített arcképet. Az 1920-as évek végén hat képből álló freskóciklust készített a Bencés Gimnázium lépcsőházába. Az egyes képek témája a következő volt: 1. Szent Benedek mint tanító, 2. Szent Benedek mint hittérítő, 3. Asztrik apát átadja a koronát Szent Istvánnak, 4. Pannonhalma alapítása, 5. Szent Imre herceg szüzességi fogadalma, 6. Hazádnak rendületlenül. A műegyüttesről dr. Mihályi Ernő írt kritikát a „Pannonhalmi Szemle" IV. évfolyamának 1. számában. Királyfalvi ugyanebben az évben tartotta meg székfoglaló előadását a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaságban. A művész további sorsáról már csak annyit tudhatunk, hogy Balatonkenesén hunyt el. Felhasznált irodalom: Művészeti Lexikon. Bp , 1965. Akadémiai., Esztergom és Vidéke 1915. V. 2., 1916. III. 30., XII. 24 , 1929. X. 30., 1930. VIII. 15., VIII. 24., 1931. III. 1., 2004. V. 20 , Dr. Mihályi Ernő: Az esztergomi Bencés Gimnázium lépcsőházának freskói. Pannonhalmi Szemle. 1931/1.
