Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 3. KISLEXIKON

KISLEXIKON I 29 KAPOSI ANTAL (1908-1978) festő Életútja és életműve főként két városhoz, Zalae­gerszeghez és Esztergomhoz kapcsolódik. Miután Csók István növendékeként elvégezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, a zalai város gimnáziu­mának rajztanára lett. Innét került 1959-ben az esztergomi Tanítóképző Főiskola jogelődjének ta­nári állományába. A táj és a város meghatározó je­lentőséggel bír festészetében. Természetelvű, alap­vetően posztimpresszionista szemléletű művész volt, bár a realizmus és a konstruktivizmus képépí­tési metódusa is nyomot hagyott festészetén. Ben­sőséges hangvételű, változatos technikával készült Kecskék a Szent Tamás-hegyen, 1966 művek alkotják életművél 1959-ben közös kiállítása volt Végvári |. lánossal, 1961-ben részt vett az esztergomi művészek kollek­tív tárlatán, valamint a „Komárom Megyei Képzőművészek Kiállításán". 1966-ban ismét az esztergomi művészek tárlatán szerepelt. Művei ott voltak az 1970-ben megrendezett „A Komárom Megyei Képző­művészet 25 éve" című kiállításon is. Önálló tárlata 1966-ban a Technika Flázában és 1967-ben a Balassa Bálint Múzeumban volt. Nyugdíjba vonulásáig Esztergomban élt, majd Budapestre költözött és ott is halt meg. Kecskék a Szent Tamás-hegyen című olajfestménye a Balassa Bálint Múzeum tulajdo­nában van. Számos műve magántulajdonba került. Emlékkiállítása 1979-ben, 1981-ben, 2003-ban volt. Felhasznált irodalom: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. 2. kötet. Szerk: Fitz Péter. Bp , 2000. Enciklopédia; Végvári |á­nos: Kaposi Antal képei Dolgozók Lapja, 1967. VI 8., Hegedűs Rajmund: Esztergomi képek. Dolgozók Lapja, 1979. V. 10., Végvári lános: Bevezető az „Esztergomi képek" című emlékkiállításhoz. Esztergom, 1979., Gáspár Ibolya: A három Kaposi. Új Művészet, 1999/6.; Miltényi Tibor: Három nemzedék. Szellemkép, 1999/IHII., Wehner Tibor: Kaposi Antal emlékkiállítá­sa a Sziget Galériában. Esztergom és Vidéke, 2003. IX. 11. KAPOSI TAMÁS (1966-1991) festő, grafikus Gyermekkorát és diákéveit Esztergomban töltötte. Érettségi után a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett, ahol Klimó Károly, Kocsis Imre, Nagy Gábor, Eszik Alajos és Szabados Árpád növendéke volt. A mesterkur­zust Keserű Ilona pécsi mesteriskoláján kezdte meg, de előtte 1987-ben európai utazásokat tett. Pécs határában autóbaleset áldozata lett. Eszter­gomban élő családjával és barátaival haláláig szoros kapcsolatot tartott. Hagyatéka - mintegy száz festmény, színes és fekete-fehér nyomatok, számos egyedi rajz - elidegenedett, szorongással teli világot tükröz. Budapesten, Tatabányán, Tatán, lászberényben és Dömösön szerepelt csoportos kiállításokon. Egyéni kiállítása volt a budapesti Eötvös Klubban, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán és Nyíregyházán. Esztergomban részt vett a város művészeinek 1987-ben megrendezett kö­zös tárlatán, a Fészek Bisztró alkotócsoport kiállításán 1988-ban és a Session Band tárlatán. Emlékkiál­lítása volt 1992-ben a Balassa Bálint Múzeumban, 1993-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, önarckép, 1986

Next

/
Oldalképek
Tartalom