Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 3. KISLEXIKON

22 , KISLEXIKON FARAGÓ IÓZSEF (1866-1906) grafikus Az első nemzetközi hírű magyar grafikusművész és karikaturista Esztergomban született egy Frankel nevű kereskedő fiaként. Gyermekkorát szülővárosában töltötte, és a helyi főgimnáziumban tette le az érettségi vizsgát. Budapesten kezdett dolgozni Hatvany-Deutsch Sándor egyik ipari vállalatánál, ahol a cég vezetője felfigyelt a fiatalember rajzi képességeire, és a müncheni Képzőművészeti Akadémiára küldte őt tanulni, ahol Hollósy Simon növendéke lett. Már 1887-ben elküldi a hazai lapok számára első rajzait, majd hamarosan megérkezik első festménye is, a Nehéz lecke. 1888ban már a „Fliegende Bletter", majd a következő évi tréfás kalendárium - A magyar glóbusz, 1896 a „Muszáj Naptár" - is közölte rajzait. 1889-ben Párizsba utazott tanulmányai folytatására, de a nyári vakációt Esztergomban töltötte. Az Arénának nevezett nyári színház egyik helyiségében rendezte be ideiglenes műtermét, és itt festette meg a Szerencsétlen szerelem című zsánerképét. 1892-ben a „Puck" című New York-i élclap meghívására Amerikába utazott, ahol két éven át dolgozott. A honvágynak engedve hazatért, és a „Borsszem |ankó" című vezető hazai élclap munkatársa lett. Hamarosan az ország legnépszerűbb politikai karikaturistájaként tartották számon. Szatirikus rajzaiból 1896-ban rendezett először önálló tárlatot, de még ugyanebben az évben a Karácsonyi Tárlaton Is láthatta műveit a főváros közönsége. 1900 tavaszán megnősült. 1901-ben politikai karikatúráinak újabb gyűjteményével lépett közönség elé, ezúttal a Nemzeti Szalonban. 1903-ban Berlinbe költözött. 1905ben egy 18 darabból álló műegyüttest mutatott be a Gurlitz-féle művészeti szalonban. Az alig negyven esztendős, sikeres és népszerű művész számára végzetes csapást jelentett ifjú feleségének hirtelen halála. A három kisgyermekkel magára maradt apa nem tudta kiheverni a váratlan veszteséget és 1906. szeptember 2-án - szeretett felesége halálának évfordulóján - egy pisztolygolyóval véget vetett munkában és sikerekben bővelkedő, de önmaga által sajnálatosan rövidre szabott életének. Az „Esztergomi Lapok" című korabeli újság nekrológjában e sorokat olvashatta szülővárosának közönsége: „...Karikatúráiból hiányzott az édeskés humor, a kedélyes burzsoá felfogás. Amit rajzolt, igazi torzkép... Talán Faragó az első esztergomi, ki világhírre tett szert, ki dicsőséget szerzett a nagyvilág előtt városunknak S mi hálából - még egy szál virágot sem küldtünk a sírjára." Faragó lózsef műveit a Magyar Nemzeti Galéria (40 grafika lap) és a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Felhasznált irodalom: Művészeti Lexikon. Bp., 1965. Akadémiai.; Esztergom és Vidéke, 1886. X. 7, 1888. IX. 15, 1906. I. 11, IX. 6, IX. 8, XII. 25.; Kaposi Endre; Egy rajzoló emlékére. Limes, 1993/3-4.; Zsembery Dezső-Bodri Ferenc: Megkésett emlékezések. Dorog 2001. Dorogi Füzetek 25. FERENCZY BÉNI (1890-1967) szobrász Nagybányán, Firenzében, Münchenben és Párizsban folytatott művészeti tanulmányokat. Kétszeres Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész volt. 1919 után két évtizedig külföldön, főleg Párizsban élt. 1932-35 között Moszkvában tartózkodott. 1938-ban hazatelepült. 1945-ben műterme benne számos műve - elpusztult. 1945-50 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Korai szecessziós és kubista művek megalkotása után egyik legkövetkezetesebb képviselője lett a mediterrán ihletésű klasszicizmusnak Leány bagollyal, 1955