Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 3. KISLEXIKON

KISLEXIKON I 15 váccsal volt közös kiállítása. Műveit Európa számos gyűjteménye mellett a Magyar Nemzeti Galéria és a Balassa Bálint Múzeum őrzi. Munkái szerepeltek 1970-ben „A Komárom Megyei Képzőművészet 25 éve" című kiállításon. Emlékkiállítása volt 1964-ben, 1973-ban, 1992-ben, 2003-ban és 2004-ben. Esztergomban utcát neveztek el róla, szülőházát emléktábla jelzi. Felhasznált irodalom: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. 1. kötet. Szerk.: Fitz Péter Bp , 1999. Enciklopédia., Esztergom és Vidéke, 1913. IV. 3., IV. 13., 1917. IX. 27., 1920. I. 27., 1924. III. 8., 1925. IX. 27., XII. 16., 1927. I. 30., VII. 22., VIII. 5., XII. 6. 1929. IX. 8., X. 31., XI. 28., 1930. II. 13., V. 27., VII. 13., VII. 17., XII. 6., 1932. III. 27., 1935. VI. 24., IX. 13, 1937. X. 7, X 14, 1938. VIII. 4, 1944. I. 5.; Lyka Károly: Esztergom művészete és a hercegprímási képtár. Magyar Művészet 1926/6, Zolnay László: Ismeretlen Esztergom, Komárom megyei Dolgozók Lapja, 1954 VIII 20, Zolnay László: Bajor Ágost festőművész emlékezete. Esztergom Évlapjai 1960, Zolnay László: Bajor Ágost emlékkiállítása elé. Esztergom Évlapjai. 1981, Szabó Bernadett: Bajor Ágost ébresztése. Esztergom és Vidéke, 2003. XI. 6. BÁLINT ENDRE (1914-1986) festő 1930-34 között elvégezte az Iparművészeti Iskolát majd Vaszary lánosnál és Aba-Novák Vilmosnál tanult. 1936-tól a Szentendrei Művésztelep tagja volt. Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész volt. Művészete a szürrealizmus késői változatához sorolható. Az Európai Iskola alapító tagja volt. 1943-ban kisegítő munkaszolgálatosként került Esztergomba. A század orvosa egyszer magával vitte őt Martsa Alajos fényképészhez, régi ismerőséhez. A látogatás során jóízű beszélgetés alakult ki, így nem csoda, hogy Bálint a háború után ismét felkereste Martsát, aki ekkor már a Városi Könyvtár igazgatója volt. Ő mutatta be Bálintnak Dévényi Ivánt is, akivel haláláig szoros kapcsolatot ápolt. 1956-ban nyílt meg a Keresztény Múzeumban az a modern tárlat, ahol Bálint Endre képei is szerepeltek Ugyancsak ott nyitották meg 1966ban a szentendrei festők tárlatát, melynek szintén résztvevője volt 1967-ben a Balassa Múzeumban nyílt gyűjteményes kiállítása. 1963-ban ötévi párizsi tartózkodás után hazatért és a nyarat Esztergomban töltötte. Visszaemlékezésében ezt írja: „Valahogy jó volt megérkezni Esztergomba... Egy-egy kis terének megpillantásakor az otthonérzés jóleső állapotát éltem át, és jó volt az a tudat is, hogy bármikor jöhet valaki az újabb ismerősök, barátok közül, akik közül nem eggyel le lehet ülni az általam Fő térnek nevezett terecske régi stílusú kávéháza teraszán..." Halottak napja című festményét a Balassa Bálint Múzeum őrzi. Felhasznált Irodalom: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. 1. kötet Szerk: Fitz Péter Bp, 1999. Enciklopédia, Dévényi Iván: Bálint Endre festményei Esztergomban. Művészet 1967 10, Bálint Endre: Arcok és emlékek Esztergomból. Új Forrás, 1982/3 Groteszk temetés, 1963