Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 2. MÚLTIDŐ

M U L T I D 0 Cinczinger Ferenc MŰVÉSZETEK A VÁRMEGYÉBEN (RÉSZLET)' /.../ A krónikás, kinek hivatása a „Művészetek a vármegyében" címen lefolyt tíz rövid év történetét adni, félve nyúl tollához, mert a kellő kiválasztódás és történelmi távlat híján kevés módja van kellően felvérteznie magát. A művészetek forrongó árjának hullámzása a nagy világégés dacára sem csapott ki általában a vidékre, s ha szórványosan mégis tudott gyökeret verni, a főváros centralizáció ereje dacára. Esztergom és Komárom vármegyék, talán éppen a főváros közelsége folytán, dacára sok természeti szépségeiknek, nem váltak arra befogadó képessé. A gazdag múlt művészeti életére, mint kultúrtényezőre vonatkozó adatainak összegyűjtését is nélkülözzük, és így elinduló alap nélkül lévén, annál bátortalanabbul fogunk az alábbi felsoroláshoz. Művészeti életünk méltán legszámottevőbb eseménye volt az esztergomi prímási képtár újbóli rendezése, melyet Gerevich Tibor egyetemi tanár, a képtár igazgatója, szerencsés kézzel és nagy hozzáértéssel oldott meg. Sok érték került elő az eddigi fel nem ismerés folytán az Ismeretlenség raktárából, viszont számos félreismert műtárgyat szállított le eddigi képzett magas polcáról. Ma a gyűjtemény főként az Ipolyi hagyaték és San Marco hercegnő gyűjteménye beolvasztása folytán, nemcsak az ország, de az egész kontinens előtt méltán nevezetes helyet foglal el. Az esztergomi jövendő művésztelep alapkövét rakta le laschik Álmos festőművész tanár azzal, hogy iskoláját 1924. évtől kezdve, már ötödízben hozta ki a nyári szezonra, s e város festői fekvése és artisztikus adottságai inspirálása mellett, a közvetlen természet szemlélet alapján itt adja át növendékeinek gazdag szín és formavilágán nyugvó tudását. Tatán tölti a nyarat Vaszaiy jános festőművész, a képzőművészeti főiskola tanára, villáját a székely térművész, Toroczkói-Wiegand Ede tervezte. Művészeti fejlődése szintén példa nélkül való, tompa, dekoratív erejű képtechnikájából a közvetlen hatású naturalizmusba, majd a problémafestésre veti magát, hogy megint a vonal, majd a harsogó szín ezer változatú és szólamú mesterművén át, a legelsők közé emelkedjék. Ő alapította a KUT művésztársaságot. Kernstock Károly festőművész, a másik vezéralakja mai művészeti életünknek viszont Nyergesújfalun tölti nyári idejét. Eleinte impresszionista, aztán erősen stilizáló színt, formát, vonalat hangsúlyozó volt kézírása, hogy a tudást leszűrve, az új realizmusnak hódolva, íveljen magasabbra művészi pályafutása. Csernoch lános hercegprímás 1925. évi jubileuma, szinte új röneszánszot teremtett; ez alkalomból Damkó józsef szobrászművész a hercegprímás fehér márvány mellszobrát, Berán Lajos és Reményi józsef szobrászművészek pedig emlék-plakettjét készítették el. Ugyanez ünnepséggel kapcsolatban Wesely Norbert, Koszkol jenő, Bayer Ágost és Marik Brigitta festőművészek fejtettek ki művészi tevékenységet. Nyilvános kiállításon több ízben volt alkalma közönségünknek művészeti ismereteit fejleszteni, így 1924. évben Szilasi józsef képző- és iparművész, majd Fuchs Hajni festő és Holló Kornél szobrász mutatták be fejlett művészeti tudásukat, míg évzáróul Tipary Dezső festőművész nagy kollektív kiállításban számolt be két év esztergomi terméséből, posztimpresszionista képeivel és rajzaival. Ez utóbbi kiállítás keretében mutatkozott be Hellebrand Béla rajztanár, ötvösművészeti alkotásaival és Einczinger Ferenc festőművész, grafikai természet tanulmányaival. 1925. évben a Falu Szövetség helyi kiállításán, külön művészeti csoportban a város és megye úgyszólván valamennyi művésze részt vett. Helyi szenzáció erejével hatott 1926-ban a Balassa Bálint irodalmi és művészeti társaság mű-