Hol sirjaink domborulnak

A rák kutatásában positiv eredményeket ért el, elméletét tudomá­nyos értekezés formájában publikálta, do klinikai kísérletekre, bizonyításra nem kapott lehetőséget. 1964-ben vonult nyugdíjba, de továbbra is vállalta a vidéki or­vosok helyettesítését. 1932-ben agyvérzés következtében hirtelen halt meg. A szentgycggy mezői temetőben nyugszik. Lánya Gyöngyvér igy emlékszik édesapjára: "„'portosan élt, kora reggel kilométereket futott, a falusi emberek kíváncsiságát ki­váltva. Elete utolsó éveit kivéve, mindvégig tréninggel, gyalog­lással, futással, kerékpározással és megfelelő táplálkozással szinte aszkéta módon őrködött jó fizikai állapotán. Ugyancsak táplálta szellemét. Hatalmas lexikai tudásra tett szert a természettudományok, afölőrajz és történelem, de a költészet is elbűvölte. Petőfitől közel 2oo verset tudott kívülről. Tizen­két éves korátél a könyvek könyvének a Bibliát tartotta., s élete utolsó napjáig napi olvasmánya volt. kár ifjú- emiierkénV elfordult a társadalmi helyzete kínálta főúri befolyásos kapcsolatokat rejtő csillogó estélyek, bálok világá­tól. A feltűnően jóképű, fess orvostanhallgatót, majd az intelli­gens fiatal orvost gyakran környékeztek meg befolyásos lányos a­pák jé előmenetellel kecsegtető, kérliázorvosi állásajánlattal. De C más utat választott. Ott akarta teljesíteni hivatását, ahol a legnagyobb szükségét látta:távoli vidékeken, kórháztól messze, szegénysorsu emberek szolgálatában. Ezért képezte tovább magát a szülészet és fogorvoslás területén, hogy helyben tudja ellátni az ilyen orvosi feladatokat is. így került Zalába, majd Kárpátaljára, ahol a ruszinokkal életkö­zösséget vállal, osztozott s nyomorúságos életükben, gyógyította őket, miközben felesége is és C is súlyosan megbetegedett. Az or­vosi teendők ellátása közben csodálatos gyógyulásuk után székely­földre költöztek. A Kárpátok lábánál 'lévő kis faluból, Zágonből a hegyipásztorok otthonaiba gyalog járta át az erdőt, ahol elő­fordult, hogy nedveriasztó pisztolyát is használnia kellett. A francia fogságban nehezítette sanyarú napjaunak elviselését az. a tudat, hogy szeretett felesége két kislányával minden jövede­lem nélkül küzd a mindennapok megélhetéséért. A fogságbél haza­tért csont-bőrre lefogyott, kulduskinézetü embert gyermekei sem ismerték fel, idegenként fogadták. Minthogy idegenek lettek a Ro­mániához csatolt Erdélyben rekedt magyarok is. Mint bányaorvos és körzeti orvos -mivel akkor még nem volt autó­busz közlekedés Dágon és körzetében- kerékpárra akasztotta orvos:

Next

/
Oldalképek
Tartalom