Esztergomi helikon

Tartalom - II. FŐVÁROS – EURÓPA ORSZÁGÚTJÁN

annyian már mielőttünk ezen a földrajzi egységen, siratatlanul, hát megtörténnék. Csakhogy én életet szántam ennek a népnek, nem halált. Attól a perctől fogva, hogy király leszel, tied a felelősség. Én figyelmeztettelek. Sok dolgom volt mostanában. Emberfelettien sok. Keveset beszéltünk és kurtán. Valahogy nem realizáltam, hogy keresztény lettél. (Más bangón, majdnem unottan.) Kérlek, állj fel. Rövidesen társam leszel a kormányzásban, és nemsokára uralkodó. Állj fel, ha mondom. Gyűlölöm, ha térdepelsz. VAJK Kérlek áldj meg! GÉZA Tudod, hogy tele a ház papokkal. Majd Adalbert megáld. VAJK Adalbert idegen, és te vagy az apám. Az életemet kaptam tőled, és ebben a percben azt hiszem, hogy mindenki, aki ezen a földön élt vagy születni fog, tőled kapta az életét. Áldj meg! GÉZA Nem hiszek a keresztény varázslatokban. VAJK Nem kelek fel addig, míg meg nem áldasz. GÉZA (hidegen, nem az apa, a fejedelem hangján) Benedicat te Dominus!... Jól mondtam? VAJK Amen. Haragszol rám? GÉZA (mint az imént) Nem haragszom. VAJK Nem bízol bennem? GÉZA Bízom. VAJK Félsz rám bízni a népedet? GÉZA Nem vagyok ijedős. VAJK Akkor? GÉZA Nincs akkor. (Feláll.) Készülj a holnapi napra. VAJK Apám, én nem szeretlek kevésbé azért, mert nem hiszel abban, amire engem neveltettél. Mért húzódol el tőlem azért, mert én sem hiszek abban, amiben te? 43