Esztergomi helikon

Tartalom - II. FŐVÁROS – EURÓPA ORSZÁGÚTJÁN

tűzre, mikor szegény megtévedt pogány seregünk a Nyugatot sarcolta, és a katonáink néha térdig járnak a szentek maradványaiban. No mindegy, majd veszünk. Ha nem kapunk eleget, veszünk. Az olaszoktól, azoknak van a legtöbb. És aztán jöjjenek a papok minél többen. Itt annyi alkalom lesz a gyóntatásra, hogy egész nap lesz dolguk. Ölnünk kell, Vajk. VAJK Nem pontos a szó. Ölni állatot is lehet. Legyet. Inkább úgy fogalmaznám, hogy lesznek, akiket egy magasabb cél érdekében meg kell fosztanunk az élettől. GÉZA Lesznek, fiam. Meglepően sokan. Azt hiszed, ingyen ideadják a dalaikat? A hitüket? Az emlékeiket? A bánatukat meg a haragjukat? Az édes, szép, mulatságos és félelmetes istent ezért a szomorúért, akinek az elgondolásai egyszerűen ellenkeznek az emberi alaptermészettel? Igazán azt képzeled? Ez a nép, amely csak szívességből szolgál, s amelynek tagjai közül csak az idegenben elfogott rabszolga engedelmeskedik, mert a többi mind olyan szuverén, mint én, a fejedelem? Hogy adnák oda valamiért, aminek az eredményét méghozzá nem is ők élvezhetik majd, hanem az unokáik, és amikor még csak meg sem magyarázhatom, hogy amit csinálok, miért teszem. Az ország tele kémmel, Európa ott guggol a határon, és figyel. Vajk, én ölök, még azt se mondhatom, hogy új az élmény, több izgalmas találkozásom volt különféle külföldi urakkal, akik úgy fordultak fel, hogy sose jártak vissza hozzám éjjelente kísérteni. Csakhogy most ezek magyarok. VAJK Pogány magyarok, akik késsel rontanak majd rád, és tönkre akarják tenni a vállalkozásodat, jövendő földi és égi életük egyedüli biztosítékát. Ugyan, apám! (Idézetet mond.) „Milyen sokan megpróbálták legázolni az egyházat, hány fegyvert kifentek ellene, s hová lettek az ellenségek? Eltűntek a homályban, az egyház pedig ragyog." Te is tanulhatsz Johannes Chrisostomostól. Megölöd őket, az ország és a lelkiüdvük érdekében. Nem mártírokat ölsz, csak az idő kerékkötőit. GÉZA Módfelett megnyugtat, hogy az új hit ilyen szépen eligazít mindenben. Nekem, szegény pogánynak, határozottan az a kényszerképzetem, hogy attól, hogy valaki az idő kerékkötője, még van anyja, felesége, gyereke, múltja, álmai, valami elgondolása, ha nem is éppen korszerű, és lehet, hogy nem mártír, de magyar, és én megölöm. Örülj neki, ha a te lelked békéje biztosítható valami szent szövegből vett idézettel. Kíváncsi vagyok, azt is ilyen könnyen viseled-e majd, hogy hallgatnod kell, míg a fiad, akit minden valószínűség szerint a bajor királylány hoz majd a világra, annyi idős nem lesz, hogy megérti már a végrendeletemet, amelyet te fogsz közvetíteni neki? VAJK Nem értelek. Miről kellene hallgatnom, és miért? 38