Esztergomi helikon

Tartalom - Hegedűs Rajmund: Irodalomtörténeti kistükör

A kisebb kancelláriában, amelynek tisztviselői többnyire világiak voltak, új nemzeti-történelmi mítoszokat alakítottak ki, ezek a hun-magyar azonosság tanításán alapultak, és Mátyást a II. Attila büszke címmel ruházták fel. Ez a koncepció tipikusan reneszánsz jellegű elképzelés, az antikvitás megnyilvánulásának magyar, nemzeti változata, és végső soron a köznemesi származású Mátyás király dicsőségének a hirdetése: egy nagy király trionfója. Humanista szemléletből fakadt az Acadcmia Istropolitana, az 1467-ben megnyílt „Studium generale" is: a pécsi után a második magyarországi egyetem. Az alapító okirat szerint az Academia feladata, hogy segítse elő a Duna menti népek jobb megértését és terjessze a humanizmus gondolatvilágát, mert „a művészetek és tudományok művelése eloszlatja a tudatlanság sötétségét, mind az egyén, mind a közösség javára előnyök származnak belőle,/.../ a támadó vitás kérdéseket eloszlatja, s megőrzi az emberiség nyugalmát és békéjét". Az új főiskola terve Vitéz János esztergomi körében öltött formát, de székhelyéül Mátyás király Pozsonyt jelölte ki, mert ezt a várost a cseh- és morvaországi, valamint az ausztriai hallgatók könnyebben érhették el. A megnyitás alkalmából — a megnyitás órájára és az esztergomi székesegyház délkörére számítva — Regiomontanus és a lengyel l/kas Márton elkészítette Esztergomban a bolygók és a csillagok helyzetét ábrázoló „figura cocli"-t, az Academia csillagképét. A főiskola, amelynek kurátora Vitéz János volt, elsősorban a szegényebb ifjak részére kívánta a továbbtanulás lehetőségét biztosítani. Nem sokáig állt fenn, és ha túl is élte megalapítójának és fenntartójának, Vitéz Jánosnak a halálát, virágkora az ő életének utolsó éveire esett. Az esztergomi reneszánsz és humanizmus fontos feladatot töltött be az új eszmék pártolásában, terjesztésében és közvetítésében. Hatása a szomszédos — főként a lengyel és a cseh — népek humanizmusára vitathatatlan. Tudományosságában a haladó kor tanításait vallotta, hozzájárult ahhoz, hogy az ember jobban megismerje a világot: a természetet és önmagát. Hegedűs Rajmund 187