Esztergomi helikon

Tartalom - Hegedűs Rajmund: Irodalomtörténeti kistükör

kancellária vezetői, országos ügyek intézői voltak. Esztergom még hosszú időre megmaradt a magyar művelődés egyik központjának, erre múltja is kötelezte. A középkori Esztergomban működő szerzetesrendek közül az ágostonrendiek és a ferencesek a városban főiskolát hoztak létre. Az oktatás eredményessége a tanár műveltségének a függvénye volt. Az iskolák tanárai többnyire külföldi egyetemeken végzett férfiak voltak, képzésükről intézményesen gondoskodtak. Budai János esztergomi kanonok a XIV. század végén egy társulatot hozott létre, amelynek az volt a célja, hogy elősegítse a tehetséges diákok külföldi tanulmányait. A társulat még a humanizmus korában is biztosította az értelmiség utánpótlását. III. Béla a kancellária felállításával és az írásbeliség meghonosításával a művelődést is elősegítette. Az ország kormányzásához és az egyház igazgatásához egyre több írni-olvasni tudó emberre volt szükség. A műveltségszerzés a középkor végén már nemcsak az egyházi személyek kötelessége volt, egyre több világi személy is megszerezte a magasabb iskolai végzettséget ahhoz, hogy a királyi udvarban érvényesülni tudjon. Esztergomban kódexmásoló műhely is dolgozott, munkája nyomán szaporodott a könyvek száma. Mivel nyomda a középkor végén sem működött még a városban, a kolostorok száma viszont megszaporodott, a műhely még a reneszánsz idején is valós igényt elégített ki. A magyar humanizmus egyik meggyökereztetője és első nagy képviselője Vitéz János (1408 - 1472) volt. Kora legműveltebb magyar főpapjának tartották, aki az egyházi és világi tudományokban egyaránt jártas volt, és a csillagászathoz is értett. Nem tanult Itáliában, de sokat tanult a császári és királyi kancelláriában barátaitól és társaitól, és rendszeres olvasással mélyítette el humanista műveltségét. Barátai közül első helyen I'ier Paolo Vergerio nevét kell említenünk, ki Devotio mocierna című munkájában a laicizátódó és humanizálódó vallásos felfogás hívének vallja magát. Ö írta meg a humanista pedagógia egyik alapvető művét, amelyben gyakorlati, morális szempontokat adott az ifjak neveléséhez. Vitéz János mint a Hunyadi-fiúk nevelője e munka szellemében nevelte Mátyást is. Benső barátság fűzte Vitézt a császár egyik tanácsosához, Aeneas Sylvius Piccolominihez, a későbbi II. Pius pápához, akinek hathatós közbenjárása szabadította ki 1457-ben barátját V. László király híveinek esztergomi várfogságából. Vitéz János diplomáciai és egyházi pályafutásának első csúcsát Hunyadi János kormányzósága alatt érte el: 1453 óta a kormányzó kancellárja, 1455-ben pedig Nagyvárad püspökévé nevezték ki. Már Váradon humanista kört szervezett, és hozzáfogott könyvtárának tervszerű fejlesztéséhez. A könyvek száma Esztergomban annyira szaporodott, hogy külön teremben helyezte el féltett kincseit. Magyarországon ő volt az első, aki nagy értéket képviselő, a tudomány valamennyi ágát magában foglaló bibliotékát létesített, s ezzel később Mátyás királyt is hasonló tettre inspirálta. 184