Esztergomi helikon

Tartalom - Hegedűs Rajmund: Irodalomtörténeti kistükör

A szerző a magyarság őstörténetét jegyezte le Taksony fejedelem koráig. Központi részét a honfoglalás adja, így Árpád lesz a mű főszereplője. Ő irányította azokat a katonai vállalkozásokat, amelyek egész „Pannónia" elfoglalásához vezettek. Ez a históriai mag azonban nem mindig hiteles. A szerző például nem talált forrást a honfoglalásra, ezért költött, vagy saját korabeli eseményeket vetített vissza a honfoglalás korába. Máskor a főnemesek családi hagyományaiból merített; de — irodalomtörténetünk szerencséjére — a nép „hamis meséiből", a regösök „csacska énekeiből" úgyszintén, noha ez utóbbi forrástól — előszava szerint — tudós lenézéssel távol akarta magát tartani. Anonymus művében bemutatta az Árpád-házi királyok és az ország nemeseinek ősi, előkelő származását, Árpád családfáját Álmos-Ügyek-Mágog (Magóg) személyén keresztül visszevezette Jáfetig, Noé fiáig. Munkájával nem kis büszkeséggel igazolhatta, hogy ura méltó a trónra és a királyi hatalomra. De egy másik szándéka is félreismerhetetlen: mi szerint Attila is ugyanattól a Mágogtól származik, mint Ügyek, Álmos és Árpád őse. Ezzel igazolta a honfoglalás jogcímét: Pannónia valamikor Attila birtoka volt, így Árpád valójában ősi jussát szerezte vissza, amikor elfoglalta az országot. De nemcsak az ősi juss jogán került ez a föld birtokába. A szerző nem hagyott kétséget afelől, hogy a honfoglalás sikere Istennek köszönhető, az ő akarata valósult meg. I la meggondoljuk, hogy az ország III. Béla alatt európai hatalom volt, és a királyt mindkét házassága erős szállal a francia Nyugathoz kapcsolta, akkor könnyen megértjük, hogy Anonymus műve megírásával az Arpád-ház dinasztikus érdekeit szolgálta. Munkája azonban nem hiteles történeti mű, hanem irodalmi alkotás: regényes gesta. Esztergomban írta meg munkáját Kiikiillei János (valódi nevén Tót-solymosi Apród János) is. Nagy I^ijos király „belső személyi titkárának" mondja magát, aki bizonyára udvari szolgálata elismeréseként nyerte el a szép javadalommal járó küküllci főesperesi címet. Esztergomban érseki helynök volt, őt tekintik a Főszékesegyházi Könyvtár alapítójának, ugyanis egy 1397ből való jegyzőkönyv szerint a Szt. Adalbert székesegyház káptalani könyvtárát jelentős könyvadománnyal gyarapította. Munkájában — De gestis Ludovici Regis Hungáriáé, 1389 körül — Lajos király cselekedeteit írta meg, nehogy a királynak és lovagjainak hadi tettei a „hanyag nemtörődömség miatt feledésbe merüljenek". Milyennek látta Küküllei János a királyt? „A király bölcs volt és igen bőkezű, sok sikeres háborút viselt, és sok mindent visszaszerzett országának. S nemcsak hadi dicsőségéről volt híres, hanem tudományos ismereteiről is, odaadó lelkesedéssel művelte a csillagászatot". Nagy Lajos a lovagi király eszményképe, de a szerző a királyt néhány új, a reneszánsz fejedelmekre jellemző tulajdonsággal is felruházza. A hírnév és dicsőség iránti vágy, a hadi vállalko182