Esztergomi helikon

Tartalom - IV. KÖZPONT – A HUMANIZMUS FÉNYKÖRÉBEN

közben olvasta a szerzőtlés pontjait, föl-fölpillantott belőle; így is hamar végzett vele. Csontos térdén nyugtatott szikár jobbjában tartotta a szerződést. Hogy újból megszólalt, maga elé meredt, a hangja fátyolos volt. — Király urunk most is igen keményen diktál Csak" azt kéri tőlem, hogy az érsekség váraiba az ő parancsnokait és őrségét bebocsáttassam, az ő engedelme nélkül épített várakat leromboltassam, hogy Nyitrát Kázmér hercegtől néki visszaszerezzem...! — Visszaszerzem én, ha sokallod föltételeimet! — vágott közbe egy harsány hang. Mindannyian a várduvarra vezető folyosóról nyíló ajtó felé fordultak, ahol tábori öltözékében Mátyás áll. — Eluntam a várakozást odalent a városban, gondoltam, legjobb lesz, ha én magam intézem el veled ezt is! így hát, urak, fáradozástokat köszönöm, elmehettek, csak a kancellárom marad! — A kifelé sietők után szólt: — Odakint megvárjatok! — A Vitéz mögött álldogáló, megszeppent papnak csak intett, az szapora igyekezettel, amennyire tőle tellett, kicammogott. I lármán maradtak. Vitéz egy fejbiccentéssel a kápolnára mutatott. — I'alán miséző papjaimat is küldessem el, uram?... A király kurta nevetéssel nyugtázta a rejtett élcelődést. — IIa gyerekkoromtól megszoktam a csaták zaját, miért háborgatna egy mise?... Különösen ilyen szép kórusmuzsika. Ellenkezőleg: a legillőbb kísérőzene az ország két ura, a király és az esztergomi érsek békeegyezségéhez! — Sokszor volt alkalmam felséged diplomatájaként más népek uralkodóival és mcgbízottaival tárgyalni, követeléseidről és engedményeidről, parancsaidról és kéréseidről... alkudozni, így hát számtalanszor megcsodálhattam kivételes képességeidet... És legfőként is mostani bravúros színjátékodat, melyben néhány hét alatt visszatérítetted magadhoz a Kázmér herceghez csatlakozott magyar urakat! Kevés ehhez mérhetőt jegyeztek föl a történelem íródeákjai... — Nem tagadom, büszkeség tölt el, ha erre gondolok, ugyanakkor keserűség is, mert munkám nincs befejezve. Két fő ellenségem, az esztergomi érsek és a pécsi püspök még mindig ellenáll!... Mélységesen csalódott vagyok, hisz ma már tudom, hogy nélkületek az egész vakmerő lázadásra nem kerül sor, hogy az ájtatos kis lengyel herccgecske a kislábujját se merte volna ide betenni! — IIa neveket nem sorolok, akkor is tudod, uram, hogy nem így volt — mondta az érsek. — Nemcsak Vitéz János és Janus Pannonius határozta cl a lengyel Kázmér király kisebbik fiának behívását, de a magyar urak és főpapok, a vármegyék többsége... Ma már nálam is jobban számon tarthatod, kik azok, mivel mindegyikükkel megalkudtál, miután a morvaországi Iglauból július végén oly hirtelen megtértél Budára. Sorban magad elé hívattad, megajándékoz148