Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól - 2. III. Benedek esztergami érsek nemzetsége

78 tása után (1290-ben) 35 drb. apróbb állatot és 5 lovat rabolt. A tivérek azonkívül Pózsát, az esztergami érsek kétyi jobbágyát fogságba ejtették és csak 4 márka váltságdíj lefizetése után bocsátották szabadon; egy kétyi lakost pedig megöltek; azután békeszerződés czímén 10 márkát felvettek a kétyi lakosoktól; ezzel meg nem elégedve jött István és Lambert és felvett Kéty községtől 11 márkát. ') Zselizi Bény fia Miklós 1308-ban északon Kurallal határos kétyi („ Gyegy") földjéből Divék nb. Barla és Jaroszló-n&\t négy ekealját ad el. 2) 1386. július 29-én a barsmegyei Kisfalud határait leírják, mely alkalommal Kétynek megint más ferdített neve van: „ Thyech

u.

3) 1427. május 21-én pedig olvassuk, hogy Fakó János esztergami várnagy emberei által elfogott Varga Gergely zselizi lakos a kétyi börtönben meghalt; de most már „Ked" a neve.

4) A „Chegl", „Gyegy" és „ Thyech" variációk bebizonyítják, hogy e helység legrégibb neve „ Téty" volt. 2. III. Benedek esztergami érsek nemzetsége. Achilles pécsi püspök 1251. deczember 28-án Pécsi (de Quinqueecclesiis) Benedek mestert azzal bízza meg, hogy a Baranyamegyében fekvő ürögi egyház birtokaiban határjárást tartván, az egyházat azokban erősítse meg.

5) Bár a püspök ezt !) Iínauz II. 366. 2) Knauz II. 591. 3) Zichy okmánytár IV. 320. 4) Zichy okmánytár VIII. 319. 5) Hazai oklevéltár 25. Az oklevél 1252. deczember 28-ra teszi a keltet, de ez éppenséggel lehetetlenség. A Hontpázmán nemzetség ugocsai ágából származó Achilles pécsi püspököt csak 1251-ben ismerjük —- maga mondja ez okiratban, hogy azt püspökségének első évében állította ki és miután tudjuk, hogy 1252 junius 15-én (Wenzel VII. 343) már Száty nb. Jób választott és megerősített pécsi püspök volt, lehetetlen, hogy fennebbi okirat 1252 deczember 28-án lett légyen kiállítva. 1251-re helyezendő.