Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól - 3. A Csák-nemzetség esztergam- és hontmegyei ágai

92 Az i2QQ-ik h'i honti főispán ezek szerint nem más mint Csák nb. Csák fia János. c) A Süttőiek. Az esztergammegyei esztergami járásban a Duna mentén fekvő Süttő helységet a legrégibb okiratok Sedthwy, Sitteu, Schetteu alakban írják, a mi „Sédtő"-nek felel meg. Séd pedig hegyi kis patakot jelent, különösen olyat, melynek csak hegyi záporeső után van vize. ') Legelső nyomára pedig — akkor Sedthwy a neve — 1295 január 13-án bukkanunk. 2) Nevezett napon András király okiratában a következőt adja elő: Csák nb. Adrián fia Süttői András saját és fiai Péter és János nevébén elbeszéli, hogy őt Csák nb. Márk fia István fogságba ejtette és hosszabb időig bebörtönözte vala. Ennek okát azonban nem közli. Miután vagyoni viszonyai meg nem engedték, hogy váltságdíját sajátjából teremthesse, rokonához, Egyed fia Sándor comes jenői királyi várnagyhoz fordult azon kérelemmel, hogy kölcsönözzen neki 40 finom ezüstmárkát, a mit Sándor meg is tett; ez összeggel sikerült magát kiszabadítani. Eljött az idő, midőn Sándor comes a kölcsönadott pénzt visszakövetelte, de András nem tudott ennek eleget tenni; nem maradt más hátra, mint Békésmegyében fekvő murali (ma murvahelyi) birtokát a hitelezőnek átengedni; ennek következtében felhívja a király a budai káptalant, hogy Andrásnak murali tulajdonjogát megvizsgálván, arról jelentést tegyen. A káptalan erre még 1295 tavaszán kedvező jelentést tett, mire Sándor comes a kölcsönadott összeg fejében Murait átvette. 3) Süttőnek e Csák nb. birtokosairól egyelőre nem tudunk többet; később már más családbeli és nemzetségbeli tulajdonosaira akadunk. 1340 márczius 19-én pld. arról értesülünk, hogy Csór nb. Tamás Liptómegye főispánja és csókakői várnagy Süttőnek egyik birtokosa, míg a helység más részét Duna-Mocsi Apród István fia András kezében találjuk. Utóbbi azt állította, hogy Tamás>) Pór Antal az Erdélyi Muzeum VII. 27. old. 2) Wenzel XII. 566. 8) Wenzel XII. 574.