Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve
Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól - 3. A Csák-nemzetség esztergam- és hontmegyei ágai
85 november 6 án Máté nádor és István Pozsonymegye főispánja „filii magistri Mathei"-ként szerepelnek, miből egyik kimagasló kutatónk határozottsággal kiolvassa, hogy Istvánunk Máté és Péter nádorok fivére és az 1254-ben elhalt Máténak a fia. A „filii magistri Mathei" mindenesetre így fogandó fel, — de ha szemügyre vesszük, hogy Máté nádor 1284 évi végrendeletében csakis egyetlen egy fivérét (Pétert) említi (igaz ugyan, hogy Istvánunk akkor valószínűleg már nem élt), hogy IV. László király, midőn 1275-ben Csák nb. Péter életrajzát adja és érdemeit elősorolja mindig és mindenütt csak egyetlen egy fivéréről, Mátéról szól és hogy Istvánunk birtokviszonyai csak Hont- és Barsmegyére vonatkoznak, kétségkívüli dolognak kell vennünk, hogy ez István nem Máté nádornak a fivére s hogy a Blagay okmánytár fennidézett darabjának az a magyarázata, hogy az illető okmány Írnoka csak azt hallotta és tudta, miszerint Máté nádornak az atyja Máté és István főispán szintén egy Máténak a fia, — hogy tehát, a nélkül hogy a leszármazási viszonyokat közelebbről megvizsgálta volna, a két Mátét egy személynek véve a nádort és a főispánt fivéreknek nézte. István magánviszonyairól egyetlen egy okirat szól: 1275 október 13-án IV. Lászlótól t. i. egynehány a hontmegyei Bori helységben létezett telket kapott, melynek néhány barsi várjobbágyokéival össze-vissza voltak keverve. István azokért a fennebbi napon 50 márka felülfizetésen kivül a jobbágyoknak még egynehány maholányi, valkóczi és tajnai földeket adott. Az ügyet az esztergami káptalan előtt tisztje, Hermann nb. Egyed bonyolította le. Miután 1279 márczius 13-a óta róla többé mit sem hallunk, kétséget sem szenved, hogy 1279 után már nem is élt. Hogy fiörököst nem hagyott maga után, azzal van bizonyítva, hogy Paláston fivérének fiai voltak az örökösei. Fivéréről, I. Márkról mit sem tudunk ugyan, — én azonban nem tartom kizártnak, hogy 1247 táján Hontmegye főispánja lehetett. x) Határozottsággal II. István és I. Péter nevi'i fiait és névleg ismeretlen leányát ismerjük. E leánya a Veszprém megyében lakott Lőrente nb. Gyepesi Lőrentéhez ment férjhez. E majdnem száz évig élt Lőrentéről tudjuk, hogy 1291-től 1299-ig veszprémi főispán és hogy ') Hazai okmánytár III- 8.