Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól - 3. A Csák-nemzetség esztergam- és hontmegyei ágai

85 november 6 án Máté nádor és István Pozsonymegye főispánja „filii magistri Mathei"-ként szerepelnek, miből egyik kimagasló kutatónk határozottsággal kiolvassa, hogy Istvánunk Máté és Péter nádorok fivére és az 1254-ben elhalt Máténak a fia. A „filii magistri Mathei" mindenesetre így fogandó fel, — de ha szem­ügyre vesszük, hogy Máté nádor 1284 évi végrendeletében csakis egyetlen egy fivérét (Pétert) említi (igaz ugyan, hogy Ist­vánunk akkor valószínűleg már nem élt), hogy IV. László ki­rály, midőn 1275-ben Csák nb. Péter életrajzát adja és érdemeit elősorolja mindig és mindenütt csak egyetlen egy fivéréről, Mátéról szól és hogy Istvánunk birtokviszonyai csak Hont- és Barsmegyére vonatkoznak, kétségkívüli dolognak kell vennünk, hogy ez István nem Máté nádornak a fivére s hogy a Blagay okmánytár fennidézett darabjának az a magyarázata, hogy az illető okmány Írnoka csak azt hallotta és tudta, miszerint Máté nádornak az atyja Máté és István főispán szintén egy Máténak a fia, — hogy tehát, a nélkül hogy a leszármazási viszonyo­kat közelebbről megvizsgálta volna, a két Mátét egy személynek véve a nádort és a főispánt fivéreknek nézte. István magánviszonyairól egyetlen egy okirat szól: 1275 október 13-án IV. Lászlótól t. i. egynehány a hontmegyei Bori helységben létezett telket kapott, melynek néhány barsi várjob­bágyokéival össze-vissza voltak keverve. István azokért a fen­nebbi napon 50 márka felülfizetésen kivül a jobbágyoknak még egynehány maholányi, valkóczi és tajnai földeket adott. Az ügyet az esztergami káptalan előtt tisztje, Hermann nb. Egyed bonyo­lította le. Miután 1279 márczius 13-a óta róla többé mit sem hal­lunk, kétséget sem szenved, hogy 1279 után már nem is élt. Hogy fiörököst nem hagyott maga után, azzal van bizonyítva, hogy Paláston fivérének fiai voltak az örökösei. Fivéréről, I. Márkról mit sem tudunk ugyan, — én azon­ban nem tartom kizártnak, hogy 1247 táján Hontmegye főis­pánja lehetett. x) Határozottsággal II. István és I. Péter nevi'i fiait és névleg ismeretlen leányát ismerjük. E leánya a Veszprém megyében lakott Lőrente nb. Gye­pesi Lőrentéhez ment férjhez. E majdnem száz évig élt Lőren­téről tudjuk, hogy 1291-től 1299-ig veszprémi főispán és hogy ') Hazai okmánytár III- 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom