Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól - 1. Helytörténeti adatok

72 húzódó országútig megy, kettő pedig a Blata-völgyen túl van. 1230-ban találjuk, hogy Deodát presbiter és sz. györgyi kanonok ottani birtokát gyarapítja. Dant fiai András, Accinctus presbiter, Döme, Csépán, István, Apsa, Detmár, Detre és azoknak rokonai Ákos, Péter fia Marcel, Mikó, Gergely és Dúzs, mindannyian Ságisidód-beliek, kinyilatkoztatják az esztergami káptalan előtt, hogy Póka (Wenzelnél tévesen Ponta) nevű rokonuknak magvaszakadtén rájok szállt 30 holdnyi földjüket, melynek egyik része a Kemence felé vezető országút mentén fekszik, fennebbi Deodát kanonoknak két ezüstmárkáért eladják. 2) E ságizsidódi birtokait Deodát 1245-ben rokonának, Sági Bogyás (Bugás) comesnek végrendeletileg hagyományozza. 3) Véleményem szerint Bugás itt sajtó — vagy tollhiba és majd meglátjuk, hogy az ipoly-sági Rugas (Rogyás) comessel van dolgunk. 1258-ban tanúsítja t. i. a keresztesek esztergami konventje, hogy a következő Ságizsidódiak (Saagysidoiv) birtokaikat egymás között felosztották. I. 1) Vetőd fia Dusnik és rokonai: 2) Ákos, 3) Accinctus presbyter, 3) András és fivérei: 4) Döme, 5) Csépán, 6) Apsa, 7) Detmár, 8) Detre, 9) Mihály fia Búzád. 10) Péter fia Marcell, 11) Matyód fiai Mikó és Gergely. II. 1) Ságizsidódi Rugas fia Egyed, 2) Csiszár fia Gyarmati, 3) Serde fia András. A felosztás pedig a következő : az első főhatár kezdődik az Ipoly azon nyugati részén, hol csónakon szoktak átmenni, innen kelet felé egy patakhoz megy, melynek felső részén sárkörtvély nevü körtefa alatt egy —, alsó részén pedig egy másik földhatár van. Innen ugyanazon patakon át kelet felé egy hídig húzódig, a híd mellett a patakot átugorva egy szeder-cserjéig terjed, mely mellett az „általparlag" nevü föld fekszik; e föld végen a „hosszúparlag" nevü szántóföldig megy, melynek végén az erdőből jövő országút déli részén kőhatár van ; innen megy a „homtolókő" nevü kőhez, melyről egy hágó a „sertéshegy"-ig vezet; innen jönnek a Bányapatak nevü vízhez, mely már a honti vár jobbágyföldjeivel határos és innen megy a !) Wenzel XI. 190. s) Wenzel VI. 488. B) Hazai oklevéltár 12.