Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól - 1. Helytörténeti adatok

70 üdvérc a kakati és nánai sóvámnak reá eső részét az esztergami szt. Adalbert-egyháznak adományozza. *) 1228-ban a Nána-Beszter ?iemzetség tagjai és az esztergami-káptalan a budai káptalan előtt Nána helységet maguk közt felosztván, a következőkről értesülünk: A Nána-Beszter nemzetség tagjai: Csam, Kóka. Jováncz, Beszter, Latiszkó, Rápolt és Nána fia Nána már akkor is a Pestmegyében (ma Fejérmegyében) fekvő Berki helységről nevezik magukat. Nánának azon telke, melyet „Sothut"-nak neveznek (azt hiszem, hogy ez a Sóskút ferdítése) és mely a Garantól egy nagy gödrön megy át, határokkal egészen a Bars felé vezető nagy országúthoz két részre osztatik; a teleknek Esztergám felé néző része a káptalané, a sz. Gálról nevezett templom felé néző része pedig a fennebbi nemes jobbágyaké. Az utóbbiaknak a Garan mentén lévő területén van azonban a káptalannak 3 malomtelke, melyet a sóskúti határtól egy fűzfa választ el. A helységhez tartozó szántóföldek és a rét a Bars felé vezető úttól a fennebbi a Garan mellett lévő nagy gödörig szintén fel van osztva; a Pál fiai birtokával határos része a káptalané, a Gálegyház felé néző pedig a Berkieké. Az erdőcske onnan, a hol az idézett gödör táján három földhatár fel van állítva, egészen egy megjelölt tölgyig és innen a „bán portájá"-ig a Garan mentén, szintén fel van osztva; felső része a káptalané, alsó része a Berkieké. A barti úton túllévő szántóföldeknek Esztergám irányában lévő részei a káptalanéi, a Pál fiai birtokának folytatását képző részei a Berkiekéi, kik azonban saját és elődeik lelki üdvére ebből 3 ekealját, éppen ottan a hol Pál fiai birtokának folytatását képezi, a sz. Adalbert egyháznak ajándékoznak. Azon föld, mely a „forascolere" (=forrásere ?) körül van és a fűzfák, melyek a Berkiek erdejének határától a gödör végén kezdődnek és egyenesen a Garan mentén egészen Domonkos éneklőkanonok erdejéhez mennek, közös birtok maradnak; ép úgy a Garanközi kis szigetek és azon rét, mely a káptalani erdő alatt egészen Tádé népének határaihoz húzódik; a malmok is közösök. 2) Midőn fennebbi Beszter fia Demeter 1270. táján végrendelkezik, nánai birtokán tartózkodó Tamás nevű szolgáját is em!) Wenzel VI. 92. 2) Knauz I. 2ö9.