Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól - 1. Helytörténeti adatok

65 A Pásztóiak és a Bényiek után jött Csák nb. Trencséni Máté, kiről 1312. márczius 8-án olvassuk, hogy Bede nevű czinkostársa többi között az érsekség tulajdonát képző Fornod-on szintén tetemes kárt tett. Civinio-i Rufin pápai adószedő feljegyzéséből (1317—1320.) tudjuk, hogy a fornodi templom jövedelméből 6 m. és 2 bécsi ferte járt. 2) A XIV. században Fámádon újra világi birtokosokkal találkozunk. 1338. október 18-án tanúsítja az esztergami keresztesek konventje, hogy Kurali Bakó és fivére Patacs, bizonyos kurali birtokát, mely azelőtt Vid fia Mátyásnak el volt zálogosítva, Márton fia Farnadi Petőnek elzálogosítja. 3) 1359-ben Fornad néven Esztergammegyéhez számítják, 1384-ben szintén Esztergammegyében fekvő érseki falu.

4) 1423. májas 25-én utasítja Zsigmond király Barsmegye alispánját és szolgabiráit, hogy a Marsalf esztergami várnagy által Bátmonostori László fiai kárára elkövetett foglalások tárgyában vizsgálatot tartsanak. A vizsgálat eredményéből tudjuk, hogy a várnagy az érsekség kormányzójának tudtával és beleegyezésével többi között Pál fiait Benedek és Miklóst, Csákó Jánost, Kántor Jánost és Benedeket farnadi (Fornad) lakosokat arra felbujtotta, hogy a kisfaludi földekből egynehány darabot Farnadhoz szántsanak. Az alispán és a szolgabirák augusztus 7-én kelt jelentésűkben a panaszt igaznak találták. 1427. május 1-én pedig olvassuk, hogy az esztergami érsek farnadi (fornadi) tisztje, Vetési Jakab emberei által Bátmonostori Lászlói fiai kárára Kerekudvaron hatalmaskodott. Farnadi emberei pedig a következők: Pető György, Fassangh László, Imre és Tamás.

5) j) Csév. Első nyomára 1274-ben akadunk, midőn az esztergami káptalan a margitszigeti apáezáknak csabai birtokát meghatáro») Knauz II. 659. 662. 2) Knauz II. 774. 3) Zichy okmánytár I. 549. 4) Fejér IX. 3, 68. X. 11, 172. '•>) Zichy okmánytár VIII. 89. 321. 5