Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól - 1. Helytörténeti adatok

előtt előadja, hogy többiek között Hontpázmán nb. Kázmér fiai: Bényi István, Ugrin, Lambert és László a sceudeni népektől 500 ezüstmárkát érő lovakat, ökröket és egyéb háziállatokat elraboltak. Ugrin és László III. András megkoronáztatása után Német-Szölgyénben 7 lovat rabolt és egy ottani lakost megölt, végre azzal tetőzték a Bényiek e garázdálkodásukat, hogy a Magyar-Szölgyéniektől egyezség czimén körülbelül 500 ezüstmárkáig érő marhát és értéktárgyakat kicsaltak. * * * Valamint (Bátor) Keszőn Móric bánt, úgy Szölgyénre vonatkozólag is egy árpádkori kimagasló családot találunk. 1247, junius 2-tól 1255-ig bizonyos Seyfrieci (=Severidus, magyarosan Zsefred) Fejérmegye főispánja. *) Életéből csak anynyi ismeretes, hogy IV. Bélától a Pestmegyében fekvő Dunakeszőt (mely János fiai: Koncz, Péter és János magvaszakadtán a koronára szállt) kapta és hogy 1255-ben ez ügyben kénytelen volt, tulajdonjogait a pilismegyei telki-i apátság követelései ellen védelmezni; miután azonban bizonyos Egyeddel és Miklóssal (kik valószínűleg rokonai voltak) együttesen megesküdte, hogy Kesző mindig János fiai ősi birtoka volt, keresztül vitte, hogy e birtokot véglegesen neki Ítélték.

2) 1255-ben világoson „Seyfridus de Sceuden" néven fordul elő, a miből következtethetjük, hogy családja — bár be nem bizonyíthatjuk, hogy 1255-ben Szölgyénben birtokolt — miután ezen az akkori időben még nem igen használt melléknévvel élt, már sokkal azelőtt Szölgyénben tartózkodott. Azon Severid, ki fennebbivel egykorulag a Komáronmegyében fekvő Kurta-Keszőt, Udvardot és Örs-t kapta, tőle szigorúan megkülönböztetendő, mert tudjuk, hogy ezt mindig az osztrák Meidling-böl származónak nevezik. Meddig volt Seyfried Fejérmegye főispánja? nem tudjuk; 1265ben bizonyos Demeter az utódja. Seyfried fia Erdő 1272. junius 17-én Tolnamegye főispánja; 1274-ben pedig trencséni főispán. 1280. május 1-én Csák nb. Ugrin kir. tárnokmestertől a nógrádmegyei (2) Petény nevü helységet kapja, mely alkalommal kiemelik, hogy Erdőnek Petény szomszédságában már vannak birtokai. 1271. april 21-én i) Fejér IV. 1, 454. IV. 2, 306. Wenzel VII. 385. 2; Wenzel ViL 385. 4*