Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Boleszló herceg, esztergami érsek. Pór Antaltól

19 fii prépost a mindenható Isten, szent Péter, Pál és szent János, mint az egri egyház védőszentje nevében, a reá ruházott érseki tekintélyivel, az esztergami káptalan helyett és hatalmával, XXII. János római pápa jóváhagyása reményében, Temesvárt az akkori királyi székhelyen, a szent György vértanúról nevezett templomban, 1323. januárius 21-én, püspökök, papok, világiak, szerzetesek és a hivő nép jelenlétében Csanád választott püspököt megerősítette az egri egyház főpásztorául; az ekképpen megerősítettet, azután Benedek csanádi püspök által Miklós győri és Ivánka váradi püspökök segédletével, László kalocsai érsek jelenlétében és engedelmével, minthogy mindez az ő egyházi tartományában történt, a domokosrendiek temesvári templomában 1323. januárius 23-ára eső vasárnapon püspökké szenteltette. Meghagyta ennek következtében az egri káptalannak, hogy Csanádot mint püspökét és főpapját, akinek teljes joga van a makacskodókat és ellenszegülőket megbüntetni, kellő tisztelettel és engedelmességgel fogadják. Amiért mindezekről Teofil prépost a maga s az esztergami érsek pecsétjével megerősített levelét kiadta ugyancsak Temesvárt a vasárnapon, melyen a fölszentelés megtörtént. Fölszóllalt-e ezen eljárás ellen a szentszék, hallgatással mellőzte-e, avagy utólag jóvá hagyta azt ? annak nyomára nem jöttem. Ellenben hogy mindez Károly király helyeslésével, ne mondjuk: rendeletére történt, arra az előadottakon kívül abból is következtethetünk, mert alig két évvel ezután Teofilt a spalatói érsekségre ajánlotta. XXII. János pápa azonban 1325. márczius 25-én udvariasan ugyan, de azt felelte Károly királynak, hogy a spalatói érsekséget már betöltötte áthelyezvén Balianust, Colossi (Colosén. Rhodus szigetén) érsekét Spalatoba, kit a király jóindulatába ajánlott. 2) 1) Schmitth, Eppi Agrien. I, 254. — Az eredeti, ha jól tudom, az egri főszékesegyházi levéltárban 2) Theiner, Monum. Hung. I, 496. 499. — Talán némi kárpótlásul, mindenesetre jó szolgálatai jutalmául kapta Teofil prépost érsekétől több pozsonymegyei helység tizede negyedét, melyet 1335. április 1-ső előtt történt lemondásáig élvezett. A helységek érdekes sora a következő: Gerencsér, Magyarad (ma: Moderdorf), Parna (Kocsisföld), Cziffer, Pagh, Kis-Pagh (Puszta-Pát), FelsSés Alsó-Bácsa (Bácsi-Major), Igrám-Csata (Csataj), Újfalu, Vedrőd, Maytcch (Majtény) Apaj, Geszt, Szent-Ábrahám-Falva, Orros-Péter-Mihály-Falva (Szent-Mihályfa), Fódétnes, Gyoszeg (Diószegi, Két-Maheth (Mácséd), Daytha (Dejte), Geregen (Grinád ?),