Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve
Titkári jelentés az 1899. évről
165 A mult évben márczius 5-én tartottuk negyedik rendes közgyűlésünket, a melynek kimagasló pontja volt az az eszmékben és költői szépségben gazdag, kegyeletes emlékbeszéd, a melyet dr. Walter Gyula mondott társulatunknak volt tiszteletbeli elnöke és alapító tagja, dr. Knauz Nándor fölött. A folyó ügyek négy választmányi ülésen nyertek elintézést. A november 13-iki választmányi ülés felolvasással volt összekapcsolva, a mikor Török István úr kéziratban levő munkájából „Dobozy Mihály emlékezete" cz. fejezetet olvasta föl a társ. titkár a tagok élénk érdeklődése és tetszése mellett. A mult évi közgyűlés örömmel és lelkesedéssel fogadta a társ. titkárnak egy régészeti és történelmi kiállítás rendezésére vonatkozó indítványát. Maszlaghy Ferencz ur kétszáz koronát fel is ajánlott erre a czélra. Csak sajnálni tudom, hogy a kivitel megbeszélésére kiküldött szűkebbkörű bizottság a tervet a jelen évben nem tartván megvalósíthatónak, az elhalasztás mellett foglalt állást. Bizonyára elismeréssel adózik a t. közgyűlés a szakosztályok elnökeinek: Kruplanicz Kálmán és Pór Antal uraknak dicséretes elhatározásaikért; kik, hogy az ifjú nemzedékben a régészet és történelem iránt érdeklődést keltsenek és a munkakedvet fokozzák, Esztergomra vonatkozó 12 régészeti és történelmi pályatételt tűztek ki egy-egy arany jutalmazással a főgymn. ifjúság részére. Társulatunk, kettős czéljának megfelelőleg, a régészeti és történelmi irányban, az elmúlt évben is iparkodott erejéhez képest feladatának megfelelni. Ásatást eszközöltünk Esztergom határában, az úgynevezett Borz-hegyen ; a munkálat azonban még nincs befejezve. Magyar-Szölgyénben pedig az ottani jegyző és tanító urak fejtenek ki buzgó tevékenységet társulatunk érdekében. Ugy az ásatások folytán, mint ajándékozás és vétel útján gyűjteményünk több értékes tárgygyal szaporodott, melyeket az ezen czélra berendezett helyiségben ügyesen csoportosított Némethy Lajos ur, a muzeum fáradhatatlan őre. Mult évben jelent meg a társulat kiadásában dr Feichtinger Sándor urnák „Esztergommegye és környékének flórája" cz. terjedelmes munkája. Sajnos, sem a szerző általánosan tisztelt egyénisége, sem a mű értéke nem tudta a közönség érdeklődését oly mértékben fölkelteni, hogy a társulat áldozatra való készségét kellőleg méltányolta volna! Annál nagyobb köszönet-