Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Titkári jelentés az 1898. évről

156 Másik halottunk, a kinek még élte alkonya előtt kellett bevégeznie pályafutását: Villányi Szaniszló, bakonybéli apát, társulatunk rendes és tiszteletbeli tagja. Az ő nemes lelkét az a gondolat hevítette mindenkor, hogy szerzetében Istenért és a hazáért önzetlenül fáradozva, egyik számottevő tagja lehessen sz. Benedek rendjének. S csakugyan, kitartó munkássággal párosult kiváló értelme a rend legtudományosabb tagjai és szereplő személyei közé emelte őt. Egyénisége némelyek szemében ridegnek, büszkének tünt föl; de az érdesnek látszó külső alatt egyenes jellem, jó szív rejtőzött. Nézete, meggyőződése mindig határozott, férfias volt, a melyeknek hajthatatlan következetességgel iparkodott érvényt szerezni mindenki előtt egyaránt. A kik többszöri érintkezés után közelebbről ismerték, azok osztatlan szeretettel és becsüléssel vették körül, s emlékét nem fogják egy könnyen feledni. Szomorú szívvel gondolnak vissza reá jó barátai, a kiket szerető lelke a társas életben magához bilincselt, s a kiknek annyi derűs, élvezetes perczeket szerzett; hálás kegyelettel emlékeznek meg róla tanítványai, mint tárgyát alaposan ismerő, érdekesen magyarázó kitűnő tanárról és jóságos atyáról; lesújtó fájdalommal gyászolják őt rendtársai, a kiknek büszkesége volt, s a kik édes reménynyel várták nagy tehetségétől szép tervei megvalósítását. Erezvén a megboldogult, hogj' Istentől nyert magasabb tehetségét lelkiismeretesen föl kell használnia : egyrészt mint tanár, magasztos hivatása teljes öntudatával törekedett a hazának hasznos polgárokat, az egyháznak hű fiakat nevelni; másrészt hivatalos kötelességeinek teljesítése után fönmaradt idejét tudományos munkásságnak, az irodalomnak szentelte. Esztergomban léte alatt irodalmi téren jelentékeny munkásságot fejtett ki, és ép oly szeretettel foglalkozott városunk és megyénk múltjával, mint a megelőző időkben Győrével. Jeles képzettségéről, munkaszeretetéről tanúskodnak ily irányú alapos és magvas művei, minők : „Néhány lap Esztergom zivataros századaiból", „Néhány lap Esztergom város és megye múltjából", „Három évtized Esztergommegye és város múltjából." Hogy tovább nem folyczímen : „Dr. Knauz Nándor. Emlékbeszéd. Az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" 1899. évi márczius hó 5-én tartott közgyűlésén felolvasta dr. Walter Gyula." A füzet végéhez van csatolva Knauz összes műveinek pontos jegyzéke.