Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Boleszló herceg, esztergami érsek. Pór Antaltól

13 a Szent-Györgyi grófok 1700 forintban Rausch(er) Jánosnak zálogosították el. *) Nem volt szerencsésebb Boleszló érsek, illetve az esztergami egyház Csév megvételével. Csév, melynek határos szomszédjai éjszakról (Pilis)-Csaba falu, keletről a pilisi cisterciták, délről és nyugatról az ispitályos lovagok valának, a Rosd nemzetségbeli 2) Mikócáé volt, ki ezen örökét az esztergami érseknek és káptalannak 50 ezüst márkáért eladta, ez által is eleget akarván tenni az esztergami káptalannak, melynek egyik kesztölczi jobbágyát akaratlanul megölte. Az adásvételi szerződés a sz. István királyról nevezett keresztes vitézek előtt köttetett meg 3) Szent-Királyon, a vitézek azon székházában, melyet az esztergami határban nem régen födözött föl és ásatott ki az esztergám vidéki régészeti és történelmi társulat. 4) Boleszló érseket és káptalanát János esztergami dékán képviselte, ki egyúttal patai főesperes volt az egri egyházmegyében. Ha tekintjük, hogy egy eke földterület, mintegy 150 hold szántó, rét, legelő, erdő vegyest, az időben három márkán kelt, Mikóca meg lehetett elégedve hepe-hupás csévi birtoka árával; ő azonban mesterkedett, hogy Csév árát duplán beszedje. Miután már egyszer eladta birtokát az esztergami egyháznak, mire engedelme aligha volt, 1326. szeptember 15-én Károly király elé járult a vén csont, 5) és előadta, hogy neki fiutódja nincsen, birtoka tehát halála után — úgy követelvén ezt a régi magyar törvényes szokás — a királyra száll. Esedezik, engedje meg neki ő felsége, hogy Csévről szabadon rendelkezhessék. (3 ugyanis Sáfár 6) István mestert, a visegrádi várnagyot (utóbb 1) Csánki, MO. tört. földrajza, III, 674. 2) A Rosd (Rusd, Rysd) nemzetség, melynek elei már a XIII. században előkerülnek, főleg Esztergám és Zemplén vármegyékben volt birtokos. Esztergammegyei Bogud (másutt Boyon, Bajom) nevű birtokát a Visegrád átellenében fekvő Marosért cserélte el. (Knauz, Monum. Strigon. II, 207.) 3) Az esztergami fikápt. birtokaira vonatkozó okmányok tára, 192. lap. —

1 A kelet (1320. október 6.) nyilván téves; tollban maradt az 1320. évszám után talán a kettő. Kiadta az okiratot Fejér, CD. VII1/II, 269. 4) Lásd a társulat I-ső évkönyvét 1896-ból. Ismerteti Némethy Lajos. 5) Ezen Mikóca gonosz ember volt. II. Tamás esztergami érsek a veszprémi káptalan előtt beadott tiltakozásában úgy emlékezik róla, mint a ki Csák Máté idejében az érsekség Teeld (Tild) nevű faluját pusztította és benne több mint 150 márka kárt okozott. (Knauz, Monum. Strigon. II, C61.) 6) így nevezi őt 1343. február 2. Lajos király.