Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat második évkönyve

Miként jutott 1543-ban Esztergom árulás által török kézbe. Némethy Lajostól

Iából neve mellé felvette a Sbardelatti nevet is. Ambrus a katonai erényekben, tevékenységben és bátorságban tílnt ki. A papi pályán szintén kitüntette magát, mert 1530-ban az esztergomi káptalanban zöld mezőről nevezett sz.-györgyi préposttá lett. 1543-ban nagypréposttá lépett elő és mint ilyen volt jelen Esztergomban annak ostroma alatt. Nem csoda, ha a hadászattal ismeretes főpapot a vár kapitányai tisztelték és vele társalogtak. Hogy ekkor kegyvesztetté nem lett, abból bizonyos, mert 1549-ben váczi püspökké lett. Ekkor, habár a püspökség javai nagyobbrészt török kézben voltak, mégis ő vállalta el a hadseregnek tábori élelmezését, amit a portyázok ragadozásai daczára nagy jártassággal eszközölt. Mint hadvezér részt vett az 1550. év szept. hőbeli szolnoki hadjáratban, a midőn Salm Miklós fővezérsége alatt a megyei nemességet, a huszárságot és a spanyol csapatokat vezényelte. Verancsich Antal Nádasdihoz írt levelében dicséri őt, mert az elsők közt jelent meg a harcztéren. x) Ugy

ranehhez okt. hó 26-ikán írt levelében jelenti, hogy a hadjáratból visszatérve a nemesség őt 1. Ferdinándhoz Augsburgba küldte. Katonás erényei mellett vallási buzgalmának jeleit is adta, azért ő ugyanazon évben megbízást nyert Zibrikkel együtt a vallásügy megvizsgálására, melyet ugy oldott meg, hogy a lőcseiektől írásbeli nyilatkozatot kért hitvallásukról. 1551-ben püspökké szenteltetett, amihez a király jun. 9-én kelt rendeletével a kamara által neki 200 aranyforintot fizettetett. A fejedelem bizalmát annyira birta, hogy az 1549. okt. hó 12-én elhalálozott Várdai Pál után az esztergomi érsekség administracziójával őt bízta meg. Amit 1551. aug. hó 9-éig teljesített. 1552-ben megint a csatamezőn találjuk őt, ekkor ostrom alá vette Léva várát. E hadjárat végzetes volt számára, mert Palástnál a törökök ellen vívott csatában aug. hó 9-én több nemes vitézzel együtt életét veszítette. Babóthy Ferencz az úgynevezett „Liber Ruber" szerzője, a kanonokok életrajzi adatainak jegyzője, róla e jellemző szavakat jegyezte be: „Bölcs és tudós férfiú, a ki hivatalára és hivatására emlékezett." A legméltóbb dicséretet papi és katonai erényeiért Verancsics Antal adja, ki őt személyesen ismerte, azon levelében, melyet Draskovics György zágrábbi püspökhöz írt 1508. aug. 30-án, hogy ezt buzdítsa a török ') Verancsich összes munkái VII. 109. 141.