Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat második évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól

35 A Hontpázmán nemzetség nyitrai ágából való Miklós fia Betend már a tatárjárás alatt (1241-ben) tüntette ki magát, a mennyiben Béla királyt a tengervidékre kisérte s ott hűségének és szolgálatkészségének legjelesb jeleit adta. 1243. nyarán, midőn a velenceiek Nonát ostrom alá vették, legyőzte őket e Betend; 1244. julius 12-én Szentgróti Dénes bán seregében részt vévén Spalató ostromlásában, ostrommal vette be a bástya tornyát és az összes ott lévő lázadókat túszul vitte. Ily kiváló érdemek jutalmául megkapta tehát Béla királytól 1247. márczius 31 én az Esztergammegyében Köbölkút és Béla között fekvő Sárkányt, melynek birtokába őt Pok nb. Móricz tárnokmester és nyitrai főispán bevezette. 1) 1257-ben e Betendet már bánnak nevezik, bánságát azonban nem ismerjük. 2) Nevezett év táján Muzslán is vett birtokot (1. f.), de a Muzslaiak visszavették tőle és az esztergami érseknek adták. Mellékesen még említendő, hogy Betend már 1243. április 23-án a trencsénmegyei Vicsáp helységet királyi adományozás utján kapta és hogy 1247. április 4-én nyitramegyei rokonai sorában fordul elő. Halála évét nem ismerjük. 1287. márczius 27-én csak fiaival és vejével találkozunk, Betend halála után Sárkány egyik felét fiai kezében találjuk, !) Az ez alkalommal eszközölt érdekes határjárás a következő: Első határa keleten egy, valamely pocsolya közepében lévő kőnél kezdődik; innen Gyíva földdel határosan a Porouncha nevii halomhoz megy; innen két határban a Homoró-völgybe s e völgyen keresztül a Vizes-Homoró hegyig folytatódik; innen egy határon lefelé a Lőkaföld határáig; innen völgyen, hegyen és megint völgyen keresztül egészen Béláig, hol két oldalról az országúttal határos; innen megy egy nagy határ délfelé az út mellett; innen le- és délfelé nagy völgyen keresztül az Esztergamba vezető nagy úthoz megy, hol három oldalról a jobboldalu úttal határos; innen visszamegy ugyanazon út körül bizonyos határjelig, átmegy az országúton, szántóföldön és eljön egészen a Szegi (Segui) földhez, hol négy határjel van; innen nyugat felé Köbölkúttal határos; innen észak felé folytatódván és határjelt átlépvén fennebbi úton túl völgyen és határjeleken keresztül egy hegyig ér, melynek tetején határjelek ki vannak tűzve; innen lefelé fákkal beültetett határjeleken keresztül az első völgyig ér, melyből a fennt emiitett pocsolyába jön, honnan — útját lefelé keletig véve — ama bizonyos kőhez érkezik.*) *) Fejér, IV. 1. 444. 2) A Századok 1875/366. szerint Sárkányi Pethend 1283—1284. macsói bán, szerémi, valkói és bodrogi főispán. Az erről szóló bizonyíték állítólag az Andrássy család levéltárában (fasc. C. Nr. 12.) létezik. Ez állítás azonban még mindig kétes. 3"