Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat második évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól

30 rás halála után) Ágnes özvegy királyné kíséretében fordul elő. Még 1216-ban is él. Beke fő- (vagy al-) ispán, ki a Hazai okmánytár (VII. 325.) szerint még az Árpád korszakba való, az Anjoukorba esik. II. Esztergammegyei helytörténeti rajzok. a) Muzsla. A megye legrégibb községeinek egyike. Találkozunk vele már 1156-ban, midőn Martirius esztergami érsek a székesegyházban általa alapított oltár fenntartására az esztergami kanonokoknak 70 helység tizedét adományozza. Az esztergammegyei helységek sorában Muzsla (Mosula-Mozsla) a jobbak közé tartozik. Muzslai Simon üa Barancs a Bjrsa nb. László nyitramegyei főispánnak (fi245-ben mint Szlavónia herczege) tisztviselője. Szolgálatai elismerésein megkapott tőle egy a Nyitra folyó mentén fekvő birtokot, melyet 1226-ban a zobori konventnek eladott. 2) László főispánsága után (főispánkodott 1224— 1225.) Muzslai Barancs 1228-ban Sámuel kamaragróffal együtt királyi emberként működik, midőn a barsi várjobbágyok bizonyos birtokaikat a Palásti-aknak eladják. 3) — 1250-ben már nem él. 1250-ben több muzslai birtokossal találkozunk. A budai káptalan előtt megjelennek Muzslai Széna fia Be ne és Bertalan fiai Jakab és Szap, mindannyian rokonok és előadják, hogy őseik: Baszavi, Barancs és Bertalan ebedi örökös birtokukat az esztergami egyháznak adományozták; Szénának azon részét pedig, mely jelenleg (azaz 1250-ben) az esztergami egyház tulajdonát képezi, Hisza esztergami éneklő kanonok vásárolta. György és Pál nevü rokonaik a tatárjárás alatt (1241-ben) elesvén, ezeknek ebedi birtokrészeit most harmadfél ezüstmárkáért az esztergami káptalannak elörökítik. 4) A Muzslaiak roszszul gazdálkodtak, Bertalan fiai Jakab és Szap már öt évvel később (1255-ben) négy ekényi muzslai birtokukat a hozzá tartozó erdővel, vizekkel és egyéb jószággal 1) Knauz, I. 107. 2) Knauz, II. 389. 3) Wenzel, VI. 461. *) Wenzel, VII. 313.