Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat második évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól

24 1267-ben Katisz nb. Mika fia Péter, a Balassa család egyik őse, a főispán.

1) 1290-ben róla mint már nem élőről van szó. Neje Erzsébet az Igmánd nb. András leánya. Péter főispánnak csak két leánya volt: Katalin, a Hontpázmán nb. Demeter neje és Anna, ki a szintén Hontpázmán nb. Lamberthez ment férjhez. Az 1269-ben szereplő Héder nb. Dénes fia Henrik 2) a Stájerországból bevándorolt Wolfer és Hedrik testvérpár nemzetségének sarja, a Héderváriak egyik őse; főispánkodása idejében a csallóközi Bős és Aportsuka nevü helységek birtokosa. 1275. september 27-én Demeter a főispán, 3) ki kétségkívül Katisz nb. Péter főispán vejével: Hontpázmán nb. Hont fia Demeterrel azonos; ez a kiterjedt nemzetségnek hontmegyei ágából való; 1280-ban Barsmegye főispánja; tőle származnak a Zsaluzsányiak. 1292. január 30-tól augustus 11-ig a Csehországból bevándorolt Ludán nemzetség egyik sarja: Gábrián fia Bagomér a főispán ;

4) nevezett évben a hontmegyei Palatnva helység zálogos birtokosa. Már V. Istvántól kapta ő is, fivére Péter is, a nyitramegyei Megyert, mely adományozást IV. László 1274. augustus 21-én megerősített. Utolsó árpádkori főispánként előfordul 1298. julius 29-én bizonyos János. 5) c) Barsmegye. Első főispánja: Otmár 1124-ben szerepel; f

i) alig szenved kétséget, hogy azon Otmár comessel azonos, ki a krónikás szerint Kálmán király utolsó napjaiban a király oldalán volt. Péter főispánt, ki 1156-ban működött, 7) meg nem határozhatjuk. l) Wenzel, III. 156. *-) Wenzel, VIII. 226. 3) Fejér, V. 2. 269. Fejér, VI. 1. 232. Hazai okmánytár VI. 378. VIII. 315. -- Wenzel, XII. 516. 5) Fejér, VII. 5. 502. (tévesen 1292). 6) Knauz, I. 81. ') Knauz, I. 108.