Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat második évkönyve

Titkári jelentés az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat működési állapotáról

_ 4 — A régészeti és történelmi tárgyak csoportja volt ez ! Körültekintő gonddal, páratlan szakértelemmel oly nagy mennyiségben voltak itt a legkülönfélébb kora és anyagú tárgyak okulásul közös szemlére kitéve: hogy a szem szinte elfáradt a nézésben, a lélek kimerült a bámulásban. Ki nézhette végig eme, a letűnt századokból fönmaradt, a mult dicsőségét vagy szenvedését hirdető gyűjteményeket, műkincseket, képeket, fegyvereket, ruhákat, mind megannyi ereklyéket anélkül, hogy a letűnt hősök kegyeletes emlékének felujitásával föl nem idézte volna lelkében az ezredéves mult nagy tetteit, magasztos eseményeit, tanulságos szenvedéseinek megrázó jeleneteit ? Kinek keblét ne hevítette volna közülünk az a tudat, hogy az ezer és ezer, értékesnél értékesebb tárgyak között ott díszelegtek oly kincsek is, a melyek szeretett városunk, Esztergom dicsőségét hirdették ? És kérdem: matathattunk volna-e föl ilyen rendkívüli sikert, lehetett volna-e részünk ebben az örömben, ebben a szellemi élvezetben, ha nincsenek ugy a jelenben, mint a múltban, a közönséges lelkek fölött kimagasló, nemesen gondolkozó férfiak, a kik időt és költséget, fáradságot és áldozatot nem kiméivé össze nem gyűjtik, meg nem őrzik számunkra a mult idők megbecsülhetetlen tanúit? Mélyen tisztelt Közgyűlés! Ha eddig akadtak is némelyek, a kik akár tudatlanságból, akár meg-