Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat első évkönyve

Balassa Bálintnak Esztergom alá való készülete és eleste. Közli dr. Récsey Viktor

Aeneas példája, Achillesnek karja, Cupidonac Jja, Herculesnec baija. Volt bennec, örömmel, búnat is nagy jaija. Sebbel s- vér hullással ök ugyan tartoztac, Mert bűnökből sebbel s- vérrel kiváltoztac, Christusnac sebb véreért, sebb s- vérrel áldoztac. Menny el azért immár s- ezt az kis koporsót, Szidkodtól átkodtól igen megőrizd ódd, Sőt szép áldásiddal bötsűletit tóid fóld. Mi miérr hogy kertünknek voltac tisztelői, S- Böltseség viráginc szaga viselői, Apollóval vagyunc testecnec őrzői. Egy ut készíttetik melly vezérel Menyre, Ki véghöz vitetvén veszszüc fel kezűnkre, Helyheztetvén őket éltető örömre. Terjed bőtsűleti ez nemes két testnec, ö piros véreckel Éghet főidet festnec Kiben rész nem juthat tudatlannac s- restnec Deploratio Fratrum Balassiorum. Peculiaris Melódia e. Csudaiható nagy dolog Szerentsénc mint forog, Bűnűnc ebben tsac az ok Hogy bunc illy sok S- Isten hozzánc nem fog. Soc ostor szokta érni, Ki nem tűd meg térni, Istenét szivvböl félni Kedvén élni, Vtán menni s- kelni. Láthattyuc már szemünkvei Mit nyertünc vétkűnckel, Földünc mint pusztúla el Soc rendeknec Nagy veszedelmeckel. Tsac két Wrfi halála Gondold melly kárára