Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat első évkönyve

Balassa Bálintnak Esztergom alá való készülete és eleste. Közli dr. Récsey Viktor

56 egy megkezdett hitbuzgalmi munkáját. **) Kinek én — úgymond Dobokay — nemcsak hallott, hanem látott bizonysága va­gyok. Mert minekutána fejedelme hivsége, hazája szerelme mellett 1594. esztendőben, pinkösd havának közepiben Eszter­gom vára ostromán halálos sebekbe esett volna, betegágyában Esztergom városában gyakran nála voltam és véle soká beszél­tettem. Ott voltam akkor is, mikor ugyanazon pünkösd havá­nak huszonhatodik napján keresztényi módra meggyónván utolsó órájához szépen készült. ***) Balassa költeményeit gyakran Rimái Jánoséival eggyütt adta ki, úgy hogy sokáig nem tudták megkülömböztetni, melyik másik. Ez a Rimái János, ki a Báthoriak és lllyésházi meghitt embere volt, a zsitvatoroki és szőnyi békealkudozásoknál fontos szerepet játszott, végül a soproni országgyűlésen Bethlen kö­vete volt, a mi Balassánkkal még fiatalabb korában benső, jó viszonyban volt. Kortársainál nemcsak mint államférfiú, hanem mint költő is nagy tiszteletben állott. Rimái jó barátjának Balassának hős elszántságát és dicső halálát kortársai előtt lelkesen megénekelte. A kivel életében karöltve hódolt a múzsáknak, arról halála után közvetetlenül is megszólaltatta múzsáját. „A haldokló Balassa maga vallotta Rimay Jánost utódjá­nak és felkéré, hogy halálát verseivel ékesítse meg és Balassa éneki a Rimayéval több mint 30 kiadásban karöltve jelentek meg folyvást s együtt forogtak a közönség kezén." opus Aenea! nunc pcctore firmo! Inculcaverat illi noster, ut sc totum Dei be­ncplacito commiteret. „Denique hora vcspertina, quae ipsius obitum praecesserat, cum solito vehementius vi morbi conflictaretur admonitus, ut se divinae dispositioni tra­deret, in Deoque spem suam coliocaret, respondit: „Christus mortuus est pro me et ego diffidam ? Tuus miles fui Domine ! tua castra secutus sum. Obiit tandem vir catholicissimus et miles generosissimus, cuius ut vilam trans­actam universa admirata est Hungarja, ita in illius exitu omnes extollcbant Dei clementiam, quae etiam undecima conductos primis adacquat." (Azon evangéliumi parabolára, m;ly szerint az utolsó órában érkezett munká­soknak az elősször érkezettekéhez hasonló dijat juttatott az ur, való vonatko­zással az évkönyv talán Balassa ifjúkori életmódjára czéloz. — Az egészet különben Toldy Ferencz közli a Századok 1873. évfolyamában) **) Campianus Edmond .,Tiz magyarul irott okai." ***) Sziládi Áron „Balassa Bálint Költeményei." 1879. Budapest. Beve­zetés XLI. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom