Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat első évkönyve
Tudományos czélu ásatas az esztergomi határban a szentkirályi földeken Némethy Lajostól
53 Nem képzelhető, hogy midőn a török 1543 után mecsetté alakította volna, hogy akkor már le volt égve, az 1595-ből való képen pedig leégett állapotban látható. A puszlitó tűzvésznek tehát 1595. évet megelőző időben kel'ett azt fedelétől megrabolnia és oly intensivitással pusztítania, hogy a márványlapok megrepedeztek, a föld és kövek több helyen salakká váltak, vagy megsárgultak, sőt megpirosodtak. Azt hiszem, hogy ez az 1594-iki csatározás után történt, mert midőn ekkor MÁTYÁS főherczeg seregével Esztergom ostromát abban hagyta s visszavonult, a ráczok városát felgyújtotta. Akkor bizonyára a szentkirályi telep is hasonló sorsra jutott, ha már előbb ily sors áldozatává nem lett. Még nagyobb pusztítás alá került a szentkirályi telep 1595-ben. Midőn Esztergom 1595. aug. 23-án a keresztény fegyvereknek meghódolt, mindamellett, hogy Budáról 16,000 embert küldött a basa segítségére ; a diadalmas győzelem után a csatamezőnek kitakarítása is bekövetkezett. Ekkor az elesett bajnokok közül egyik másik a szentkirályi templom sírjaiban nyerte nyughelyét, másokat a falak mellé húztak, hogy ott ezek lebontásával az omladék őket betemesse. Amint a törökök Buda körül a támadó ellenségnek fedezetül szolgáló épületeket lerombolták, 2) ép ugy cselekedtek a keresztények, immár uj urai Esztergomnak. Lebontandó volt a város körül minden épület, így a szentkirályiak is. Csákánynyal a szilárd sziklához hasonló épületet szétszedni sikertelen törekvés volt; azért lőporral röpítették azt szét, s ekkor egész faldarabok hullottak szanaszét, melyekből többet az ásatás feltárt előttünk. Azonban ekkor még a földszinével nem tették egyenlővé a falakat. Nagy romhalmaz volt ez, ép ajánlatos az 1683-ban visszafoglalt Esztergomban megtelepedők számára épület anyagul. El is hordották idő folytával a temérdek anyagot, úgy hogy az erős falak, melyek örök időkre szolgáló szilárdsággal készültek, elmorzsolódtak annyira, hogy mi csak már azt találtuk meg, a mit másfél méter magasságú földréteg fedett. 1) ORTELIUS, Ung. Kiiegs-Empörungen ; 1665. kiadás 148. 1, 2) ORTELUIS. Ugyanott. 178. 1.