Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat első évkönyve

Tudományos czélu ásatas az esztergomi határban a szentkirályi földeken Némethy Lajostól

42 méternyire a föld alatt, temérdek csonttörmeléket találtunk. A különféle helyen kiásottakat, valamely kegyeletes gondozó rej­tette ide. A talált tárgyak ideiglenesen ki vannak rakva és csoportokban osztályozva. — E szerint kivánom őket itt is felsorolni. Márvány és más kőtárgyak főkép szobrászati darabok kö­zül találtunk : Vörös márvány oszlopdarabokat 10 czm. átmérővel és egy oszloptalapzat sarkát. Ezek a főkapu környékén ke­rültek elő, s hihetőleg ennek díszítésére szolgáltak. Továbbá két egymás mellett volt boltív között létezett részt. Szenteltvíztartó darabjait, melynek kagyló alakja volt. Több csiszolt márványlap töredéket, 2—3 cm. vastagsággal, melyek valamely {alrész burkolatát képezhették. Lehet, hogy a szenté­lyek be voltak vonva márványnyal, vagy hogy a falak lába­zatján márvány szegély futott végig. Temérdek csiszolatlan márványlapot. A templom sarka közelében három is feküdt egymáson. Egyik másik alatt üresség látszott, azt hittük hogy érintetlen sír; de nem volt az. A legtöbb még rég helyén, a hol mint talajburkolat szolgált, volt. Azonban a tűz heve annyira összerepesztette, hogy csak apró darabokban lehetett felszedni. Ez magyarázza meg okát annak, hogy miért van oly temérdek márvány darab a törmelék között. Fehér márványból szintén találtunk oszlopda­rabokat 85 mm. átmérettek Ezek alatt kerék alakú talapzat volt. Ilyen oszlop és talapzat puha kőből is találtatott. Azon­ban fordultak elő erősebb oszloprészek is. Jelesek az oszlop­fők, melyek román stylü növénydiszitményűek. Egy oszlopláb lcvéldiszitménynyel bír. Román stylü boltív részek, gerinczek, melyek a tetőzet­hez tartoztak, nem fordulnak elő. De igenis vannak az ablakok m é r e t m ű v e i n e k maradványai román stylü alakításokkal. Az ajtók ragasztói szintén román stylüek. A g ó t ii s t y 1 képviselőit is puha mészkőből ké­szítve tatáltuk. Egy csinos faltomyocska (Viale), két darab lomb­disz, 2 drb. rákocska (Krabbe) és néhány gerinczdarab került elő. Ez utóbbiaknak piofilje a XIV. századra vall. Szobrok, feliratok, vagy czímerek nem jöttek elő. Kivéve

Next

/
Oldalképek
Tartalom